A Békés Vármegyei Német Nemzetiségi Önkormányzat és az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat közös szervezésében emlék-gyalogtúrát rendeztek az elhurcolás 80-dik évfordulójára. Az eseményen emlékbeszédet mondott Kőrösi Mihály, a GULAG és GUPVI Kutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke.
1945. január 10-én 53 marhavagonból álló szerelvénnyel hurcoltak el Gyuláról 550 német származású gyulai polgárt a Szovjetunióba, a Donyec-medencei szénbányákba, több éves kényszermunkára. Az erősebbeket a bányákban, a gyengébbeket gazdaságokban vagy az építőiparban dolgoztatták, lényegében rabszolgaként. 64 gyulai német sosem tért haza, őket az egykori lágerek mellett temették el. A deportáltak többsége 1948. július 17-én ért haza, voltak akik csak egy évvel később.
Az utolsó gyulai malenkij robot túlélő, Szikes Antalné Wolf Erzsébet, aki 58 hónapot töltött el Novo-Sahti lágerében, élete 97. évében hunyt el, tavaly októberben.