60 ezer fa Békéscsabán – Ulbert Zoltánnal és dr. Duray Balázzsal beszélgettünk

2019. szeptember 5. 14:10 | Mikóczy Erika

Néhány hete egy országos kezdeményezéshez kapcsolódva létrehozták a 60 ezer fa Békéscsabán elnevezésű facebook csoportot, amelyhez azóta több mint 3 ezren csatlakoztak. A háttérmunkának köszönhetően készülnek a cselekvési tervek és megalakult a 60 ezer fa egyesület is. A kezdeményezésről elsőként Ulbert Zoltán ötletgazdával, majd dr. Duray Balázs geográfussal beszélgetett a 7.Tv Aktuális című műsorában Kugyelka-Zámbori Eszter műsorvezető.

 
Ulbert Zoltán: Ha elültettük, nem hagyjuk magukra a fákat

 

 

– Hogyan jött az ötlet, hogy 10 millió fa Magyarországon akcióhoz hasonlóan, Békéscsabán is elindítson egy kezdeményezést?

 

Ez egy álmatlan éjszakával kezdődött. Július 19-én láttam a tévében Bojár Iván Andrással egy interjút, ami nagyon elgondolkoztatott. Egyébként is régóta bennem van kissé egy ilyen félelem a klímával és a jövővel kapcsolatosan. Ez adta meg az indíttatást arra, hogy 20-án, kora reggel gyorsan megcsináltam a kis nyomogatós készüléken a 60 ezer fa Békéscsabán csoportot. Ezután pedig nagyon gyorsan és nagyon sokan elkezdtek csatlakozni.

 

– Milyen érzés volt, amikor tudatosodott, hogy van igény erre a kezdeményezésre?

 

 

Felemelő. Nagyon sok segítséget kaptam kommentek formájában. Ráadásul, ahogy ez az egész kikerült a közösségi médiába, szinte azonnal jöttek szakemberek is. Nyílt csoportként alakultunk meg, és már az első napon jelentkezett erdőmérnök, élőhely specialista, ökológus, kertész, és rengeteg civil jó szándékú segítő. Pár nap alatt elértük a 800 főt, utána a facebookon jelentkezettek emberekkal tartottunk nálunk egy kis meetinget.

 

– Feltételezem azt is, hogy bárki bárhová nem ültethet fát, és az sem mindegy, milyen fát ültetünk. Hogyan lehet koordinálni az embereket, hogy ne rohanjanak bele valamibe, és segíteni tudjanak?

 

Ehhez kellenek a szakemberek, illetve ehhez kell az, hogy elkezdtünk kialakítani egy korrekt munkakapcsolatot a várossal. Tudnak rólunk. Számítunk is a segítségükre, illetve ők is számítanak a mi segítségünkre. Természetesen vannak megkötések, hogy például egy közterületen hova mit, mikor lehet ültetni. Ez az egyik része a projektünknek, a városnak a fásítása. Van több projektrész is. A második a dűlőutaknak a fásítása a városhatárban, és a terveink között van egy igazán komoly erdősítési gondolat is.

 

Hogyan tudnak segíteni azok a magánszemélyek, akik tevékenyen szeretnének részt venni ebben?

 

Lesz egy cselekvési terv. Nem szeretnénk, hogy az emberek csak kimenjenek a zöldbe és szedjenek, amit látnak, ezért is szükségesek a komoly cselekvési tervek, amelyek már készülnek. Néhány napon belül ezeket szépen-lassan föl is fogjuk tenni. Volt már egy ilyen cselekvési tervünk. Az egyik segítőnk csinált egy közösségi térképet, ezt több százan szerkesztették itt Békéscsabán, és majdnem egy hónapig volt fönt. Be lehetett jelölni, hogy a békéscsabai polgárok hol látnak telepítésre alkalmas helyet a városban. A közösségi térkép pár napon belül odakerül a város asztalára, onnantól kezdve ők fogják megmondani, hogy a bejelölt helyekből melyek azok, ahova tényleg lehet fát telepíteni. Jönnek még virtuális feladatok, de lesznek konkrét fizikai munkák is.

 

– Milyen feladatokról, milyen konkrétumokról lehet már most beszélni? Mire készüljünk?

 

Addig ezt túlságosan nem szeretném megszellőztetni, amíg a szakemberek az anyagot elő nem készítették. Röviden annyit elmondhatok, hogy gyűjteni kell majd magokat és magoncokat. De ennek még senki ne álljon neki, hisz nem egyszerű feladat. A technikai része nem túl bonyolult, de mindenkinek, aki ebben részt akar venni, annak majd elmagyarázzuk, ha itt lesz az ideje. Ezt felügyelet mellett lehet majd csinálni. Lesznek ültetési akcióink is – minderre persze idő kell. Mindent kommunikálni fogunk a csoportunkban kellő előkészítés után.

 

– Ezek szerint szakmailag előkészítetten, felügyelet mellett tud bármilyen magánszemély segíteni Önöknek?

 

Hogyha valakinek van egy kertje, saját területe, oda nyugodtan ültessen fát, erre bátorítani is szeretnék mindenkit. Fontos, hogy a kis magánkertek fásítva legyenek minél nagyobb mennyiségű fával. Mi egyrészt a közterületekben gondolkodunk, másrészt voltak olyan áldozatos emberek itt a városban és a környéken, akik a saját területüket ajánlották fel örökfásításra. Ezekben is fogunk tudni dolgozni közösségi szinten, hisz a fásítás csak Békéscsaba lakosságával lesz végrehajtható.

 

– Elindult a kezdeményezés, de ez nem egy évre szól, hiszen a fát nemcsak elültetni, hanem gondozni is kell. Az utógondozással kapcsolatosan mire készülhetnek a csoporttagok? Feltételezem, hogy majd itt is kell segítség.

 

Bizony. Nem fogjuk magukra hagyni ezeket a kis fácskákat. Több ötletünk van, egyelőre nagyjából annyi körvonalazódott, hogy szeretnénk valamiféle „fapásztor szolgálatot” kialakítani az önkéntesekből. Így mindenkire jutna bizonyos terület, ahol ő gondozná ezeket az újonnan ültetett fákat. Ez még kidolgozás alatt van. Remélem, hogy olyan nagy számban fognak csatlakozni ehhez is az emberek, mint ahogy a csoporthoz.

 

– Ehhez szükség van arra, hogy kitartsanak az emberek. Mit gondol, azoknak, akik tevőlegesen is részt szeretnének venni a munkában, mennyire fog kitartani a lelkesedésük?

 

Ebben optimista vagyok. Az, hogy ennyien csatlakoztak, már önmagában is jelzi, hogy az emberek gondolkodásában valamilyen fordulat történt. Nem hinném, hogy maga az emberi lelkesedés ne tudná ezt vinni ezt akár éveken keresztül is.

 

– Miért volt szükség arra, hogy egyesületet is alakítsanak erre?

 

Ez azért fontos, mert így könnyebb csatornázni a felajánlásokat. Hogyha én, mint Ulbert Zoltán csinálok egy csoportot, és valaki akar pénzt felajánlani, azt hova tegyem? Hogyha jönnek esetleg fizikai felajánlások, facsemeték, azt kinek adják? Ehhez kell egy olyan szervezet, ami meg tudja fogni ezeket a felajánlásokat. Lesznek természetesen kiadásaink is, és sokkal egyszerűbb, ha mindezt egyesületi csatornán keresztül oldjuk meg.

 

– Arra kérem, hogy még egyszer mondja el, hogy azok, akik segíteni szeretnének, hol vehetik föl akár önnel, akár az egyesülettel a kapcsolatot?

 

A csoportunknak a facebook oldalán, a 60 ezer fa Békéscsabán csoportban, és van egy e-mail címünk is, ahová írhatnak nekünk (hatvanezerfabcsaba@gmail.com). Általában hamar válaszolunk a felajánlásokra, gyűjtögetjük is őket. A terület-felajánlások is így történtek meg, velük már személyesen is fölvettük a kapcsolatot. Illetve nagyon sok mindenkinek visszaírtunk. Ha véletlenül nem, akkor ostorozzanak bennünket nyugodtan, mert a facebook az olyan, hogy süllyednek benne a posztok. Nagyon sok iskola, középiskola, de nagyon sok magánszemély is tett felajánlást, felemelő, hogy mennyi középiskolás jelentkezett például önszántából. Egyelőre nagy a lelkesedés, remélem, hogy így is marad. A csoportunk tetején ha lenyitják a közleményeket, ott vannak az úgymond „szolgálati közlemények”, szolgálati információk. A legfontosabb dolgainkat ott is megtalálják.

 

 

Dr. Duray Balázs: Szkeptikus voltam, de már úgy gondolom, 2-3 éven belül elültetjük azt a 60 ezer fát

 

 

– Folytatjuk a témát dr. Duray Balázs geográfussal, aki szintén csatlakozott a 60 ezer fa Békéscsabán kezdeményezéshez. Ön szakemberként mit tud tenni az egyesületben?

 

Geográfusként sok feladat van. Azt mondják, a geográfusok rendszerben gondolkoznak, én ezt gyakorlom a szakmai tevékenységemben és a mindennapi tevékenységeimben is. Szakemberként és civil, elkötelezett természetvédőként is szívesen csatlakoztam ahhoz a nemes ügyhöz, amit az Ulbert Zoltán kezdeményezett Békéscsabán. A Zoli köré és az ügy köré csoportosuló szakembereket abban tudom segíteni, hogy elsősorban ezt a rendszert lássuk. Nyilván nagyon bonyolult maga a tevékenység onnantól kezdve, hogy egy telektulajdonos, egy zártkert, hobbikert tulajdonos szeretne egy császárfát elültetni, és az iránt érdeklődik, hogy ezt miképpen kell. Ezt nem én fogom megmondani neki, ehhez vannak más szakemberek. De amikor arról van szó, hogy egy városban például egy ökológiai zöldfolyosó-rendszert kellene kialakítani, megtervezni, erről mindenféleképpen beszélhetünk. A kezdeményezés az erdő létesítése is a klímavédelem kapcsán merült fel, de jóléti erdőként is lehet. Közhely, hogy „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, de itt most ez igaz. 

 

 

– Mit kell értenünk őserdő és jóléti erdő alatt? Mitől őserdő egy erdő Magyarországon, és mit jelent, hogy jóléti erdőként is funkcionálhat?

 

Első blikkre fura őserdőt említeni. A köznyelvben elsősorban az esőerdők merülnek fel ennek hallatán, különös most, amikor az Amazonasra gondolunk. Itt az őserdő alatt nyilván azt értjük, hogy őshonos fajokból kell kialakítani egy erdőt, nagyon pontos, szakszerű tervezéssel, erdőmérnöki, talajtani, egyéb szakértőgárdával. Pontosan azért, hogy benne legyenek az egyébként is őshonos fák, amelyek hozzávetőlegesen 50-100 évig fogják azt a klímát viselni, amely itt várható. Ez egy nagyon fontos kérdés. Az is érdekes, hogy Békés megye nem egy erdősült terület, de kiváló szántóink vannak, és ezek ugyanúgy értékek. De ha itt számokról kell beszélni, akkor elmondható, hogy miközben Magyarország átlagos erdősültsége 24-25%, és a 27%-ot kívánja elérni, aközben Békés megyében ez az arány csak 5% körül van. Békéscsaba erdősültsége pedig mintegy ezer hektár. Más kérdés, hogy mi az erdő, vagy mi az, amit úgy hívunk, hogy lombkorona-fedettség. Zöldfelületekről beszélünk, erdős felületekről, vagy fás területekről. Ez lehet egy őserdő, lehet egy közterületen egy facsoport, és lehet zárt kertekben is fákról beszélni.

 

– Mennyiben más a városban fákat ültetni, és megtervezni, hogy milyen fák kerüljenek közterületekre, mint külterületen?

 

Hogy egy városban miért kell fa, ezt nem kell túlbeszélni, mindenki érzi a saját bőrén, hogy milyen jelentősége van a fáknak azon túl, hogy árnyékot vetnek, oxigént termelnek, mikroklimatikusan jótékony hatásuk van. Tehát a fa kell. Az, hogy milyen fa, a helytől is függ. Nem mindegy, hogy a Lencsésin egy utcasorról, utcáról, a Dobozi útról vagy a bányatavak környékéről beszélünk. Egy városban azért sok más is van. Szürke infrastruktúrának hívjuk a különböző olyan létesítményeket, épített vonalas szerkezeteket, amelyek közé, mellé ésszerűen ezeket el kell tudni helyezni. Tehát egy bonyolult feladat ez. Fontosak a terület-felajánlások, és nagyon fontos a gazdák szerepe is. A gazdáknak, akik az értékes külterületi határt művelik, nagy szerepük van abban, hogy felismerjék, lássák, hogy milyen jó, ha fasorokat létesítünk a szántója, vagy a parcellája mellett. Jótékony hatása van, ami igazolható. Más kérdés, hogy adott esetben ez nem biztos, hogy megjelenik a gazdánál. Sok résztvevős, sok szereplős tehát ez a történet, ezért kell rendszerben gondolkozni, ezért kell összerakni ezeket a mozaikokat.

 

– Van egy rendszer, amit említett. Szakmai síkon megtervezik, és utána nyilván ezt a gyakorlatban is végre kell hajtani ahhoz, hogy működőképes legyen. Ön szerint mennyire fognak önökre hallgatni a laikusok? Mennyire tudnak majd együttműködni?

 

Jók a tapasztalataink, ha ez így marad, akkor szerintem tényleg 2-3 éven belül el lesz ültetve az a 60 ezer fa. Én magam is szkeptikusan álltam ehhez a kérdéshez, hogy 60 ezer fa az vajon sok-e vagy kevés. De ha a partnerség működik, a lakosság, a hivatalok, az önkormányzat, a város, a gazdasági szereplők tudnak jól együttműködni, ha megvan a szándék, illetve az elkötelezettség akkor ezt a közösségek meg tudják tenni. Több módszer van arra, hogyan tudja egy kis utcán generálni a közösség ezeket a tevékenységeket, hogyan tud egy város városi szinten, vagy egy térség térségi szinten ehhez hozzájárulni. Megvannak a módszerek, ötletek jó gyakorlatok. Én azt mondom mindenkinek, hogy aki csatlakozik ebbe a mozgalomba, nyugodtan bízhat a mozgalom irányítóiban, a szakembergárdában, és önmagában is. Tíz ember nyilván nem tud semmit sem önmagában csinálni. Itt nagyon nagy szükség van arra a sok lelkes közreműködőre, aki aztán nekiindul makkot gyűjteni és azt elülteti a szakemberek és a város segítségével.

 

FEL