1521. június 27-re, Szent László napjára datálható annak a magyar nyelvű írásos emléknek a keletkezése, amely a Békés Megyei Levéltár éves konferenciájának tematikáját szolgáltatta.
– A covid miatt nem tudtuk a napján megszervezni, de szerencsére erre most lehetőség nyílt. Békéscsabai, középkori történetekről, a sokak által legendának hitt, de valójában létezett várkastélyról kaphattunk bővebb felvilágosítást, információt a konferencián – mondta el Varga Tamás, alpolgármester.
A Békéscsabai Médiacentrum dr. Halmányi Miklós ötletei és tervei felhasználásával egy kisfilmet is készített a jeles alkalomra:
Békéscsaba nem bővelkedik írásos forrásokban, mégis szívdobogtató, amikor a település első említését láthatjuk – fogalmazott Rácz György, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa. A konferencia első előadásán dr. Halmányi Miklós a csabai kastély első említéséről, és Ábrámfy Péter 500 éves leveléről beszélt.
– Üzleti ügyben írta ezt a levelét. Pénzre volt szüksége, ezért kölcsönt vett fel a rokonától, egy szintén Békés vármegyei birtokostól, Vér Andrástól. Harminc félszáz forintot vett kölcsön, ma úgy mondanánk, hogy 250 forintot, és amíg meg tudta fizetni, addig zálogot adott neki, egy bizonyos Káka nevű birtokot – erről már dr. Halmágyi Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa beszélt.
A konferencián több érdekes helytörténeti témáról tette említést. Szó volt többek között arról, hogy az első magyar nyelvű nyugta Békés megyéből maradt fenn; volt idő, amikor Békés népesebb volt mint Csaba; vagy hogy Anjou Károly személyes látogatást tett Gerla környékén.
