A magyar szöveg üzleti ügyről tájékoztat. Csaba földesura, Ábránfy Péter és fiai szerződést kötöttek Vér Andrással. Az Ábránfyaknak nyilván pénzre volt szükségük, ezért elzálogosították Káka nevű birtokukat. Ez a helység Szarvas környékére lokalizálható. Harmadfélszáz – vagyis kétszázötven – forintért adták zálogba a birtokot. Az erről szóló levelet Ábránfy Péter saját kezével írta, és Csabán keltezte. Településünkre vonatkozó korábbi források latin nyelvűek. Az 1521. június 27-én kelt, üzleti ügyről szóló levél az első ismert magyar nyelvű szöveg, mely Csabát megemlíti. Mivel a földesúr Csabán keltezte a levelét, feltételezni lehet, hogy ekkor már létezhetett valamilyen formában az az épület, melyet később csabai castellumként, várkastélyként emlegetnek. A „castellum Chÿaba” – Csaba várkastély – szókapcsolat mindenesetre 1529. május 20-án már felbukkan Sadobrich Péter gyulai várnagy Brandenburgi Györgyhöz írt levelében.
Az Ábránfyaktól zálogot átvevő Vér András is Békés megyei érdekeltségű volt: családjának Köröstarcsán volt birtoka. Ábránfy Péter lánya, Anna, Vér András feleség lett, ezért említhetik őt az Ábránfyak az 1521-ben kelt kötelezvényben atyánkfia-ként. Az Ábránfy Péter által, 1521-ben írt levél nyilván Vér András birtokába került. A Vér (Weér) család egyik nőtagja, Vér (Weér) Judit feleségül ment Teleki Mihályhoz (1634–1690), aki később Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja lett. Ezen házasság révén juthattak a Vér család iratai a Telekiek birtokába. A Telekiek a 18. században Gyömrőn épült kastélyukban őrizték azon családok iratait, melyek a velük rokonságba került, részben kihalt családokra vonatkoztak. Amikor Karácsonyi János Békés vármegye történetét kutatta, óriási gyűjtőmunkája során a Teleki-levéltár kincseit is kijegyzetelte. 1896-ban, a Békésvármegye történetéről írt munkájának első kötetében teljes terjedelmében közölte az 1521-ben kelt levelet. Később Iványi Béla történész behatóan foglalkozott a gyömrői levéltár forrásaival.
A Magyar Nyelv folyóiratban, 1913-ban újra kiadta a Csabát említő levelet, pontosabb átiratban, ami így szólt: „mÿ kÿ vagyonk abranfÿ peter es fÿaÿm istvan es peter agÿvk emlekezetre hogh atvk kaka beli rezwnket bekes var megyeben az mÿ atÿank fÿanak ver andrasnak zalogon harmadfel zaz forÿntban es fogatonk nekÿ az mÿ hÿtwnkre es tÿztessegwnkre hogh mÿg az w penzet meg agÿvk adig az iozagot nala hagÿvk es benne meg oltalmazvk ez level kwlt chaban zent lazlo kyral napÿan 1. 5. 2. 1. abranffÿ peter keze irassa."
A II. világháború pusztításai során sajnos a Teleki család gyömrői levéltára is kárt szenvedett. A Teleki-gyűjtemény jelentős része az Országos Levéltárba került. Az épületben 1956-ban tűz ütött ki, ennek következtében további kár érte a gyűjteményt. A történelem viharai folytán az Ábránfy Péter kezével írt okirat sem maradt ránk. Megmaradt azonban a Vér család iratai közül egy másik – ugyancsak a mi környékünkhöz kapcsolódó – irat, mely 1493-ból való. Ez az első magyar nyelven fennmaradt hivatalos levél. Ebben az 1521-ben szereplő Vér András apja, szintén Vér András ad „menedéket” egy adósának, Erdőhegyi Balázsnak. A levél kiskarácsony napján, vagyis január 1-jén kelt, Jenőben: az akkor Zaránd megyei Jenő a Gyula közelében lévő Kisjenővel azonosítható, ma Romániában van. Ez az 1493-ban kelt levél a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került.
Egy település közösségtudata, önazonossága számára igen fontos a múlt ismerete. Az MNL Békés Megyei Levéltár ezért konferenciával kíván emlékezni az első ismert Csabán kelt, magyar nyelvű oklevél megszületésének 500. évfordulójára, ahogy ezt az egészségügyi helyzet lehetővé teszi. Más intézmények szakembereivel is együttműködünk, és Békéscsaba városvezetésének támogatását is magunk mögött tudhatjuk. Az Ábránfy-családdal kapcsolatban a csabai várkastélyról és annak 1556-ban történt pusztulásáról is szeretnénk további érdekességeket megosztani Békéscsaba érdeklődő közönségével.
Dr. Halmágyi Miklós
