Az első adatok a kastélyról az 1520-es évek végéről valók. Viszályokkal terhes korszaka ez a magyar történelemnek. 1526. augusztus 29-én, Mohácsnál a magyar sereg vereséget szenvedett Szulejmán szultántól és az oszmán erőktől. II. Lajos magyar király is életét vesztette. Temetése után rövid egymásutánban két királyt is koronáztak Magyarországon: Szapolyai Jánost és Habsburg Ferdinándot. Kettejük viszálya nyomja rá a bélyegét Békés megye és a csabai várkastély korabeli történetére is.
Gyula földesura, Brandenburgi György ekkor Ferdinánd király oldalán állt. Csaba földesura, Ábránfy István – a fentebb említett Péter fia – puskaport és fegyvereseket kért a gyulaiaktól a csabai kastély védelmére. Miután megkapta, amit kért, átállt Szapolyai János oldalára. 1528. október 31-én Gyula város tanácsa egyebek közt arról tájékoztatja Brandenburgi Györgyöt, hogy Ábránfy István a nyakukon van, már nem mernek kijönni a kúriáikból.
A gyulai várnagy, Sadobrich Péter 1529. május 20-án levelet írt Gyula urának, Brandenburgi Györgynek. Levelében azt javasolta a földesúrnak, hogy adja el, vagy cserélje el Gyulát. A várnagy felsorolta azokat az erősségeket, melyek Gyula közelében álltak, és Szapolyai János hűségén voltak. Köztük van „castellum Chÿaba”, egy mérföldnyire Gyulától.
Miután Ábránfy István meghalt, özvegye, Patócsy Margit Kaczkfy Györgyhöz ment feleségül. 1539-ben Csabán egyezkedett egymással Kaczkfy Deák György valamit Kállai Lőkös János. Az egyezségről szóló oklevél curia és domus (kúria, ház) kifejezésekkel jellemzi Kaczkfy György csabai épületét.
Szapolyai János 1540-ben meghalt. Fia, az akkor még csecsemő János Zsigmond örökölte királyságát, Szulejmán szultán őt támogatta. Csaba történelmét a továbbiakban János Zsigmond és Habsburg Ferdinánd, illetve az ő híveik viszálya árnyékolta be.
A csabai várkastély következő adata már az épület pusztulásáról tájékoztat. Egyik forrásunk a kastély lerombolójától, Mágocsy Gáspár, gyulai kapitánytól való. Ő 1556. június 20-án levelet írt a nádornak, Nádasdy Tamásnak, és beszámolt a történtekről. Mágocsy levele szerint a csabai kastély ura, Ábránfy Imre együttműködött János Zsigmond híveivel. A jenői várban találkozott velük. Vállalta, hogy lázadókat és törököket fogad a csabai várkastélyba, és nyugtalanítja Gyulát. Mágocsy Gáspár, miután tudomást szerzett a szervezkedésről, harcosaival kisebb ágyúkkal éjszaka Csabára vonult, és virradatra ostrommal bevette a kastélyt. A harc során Ábránfy Imre is halálát lelete. Mágocsy szerint a castellum eléggé meg volt erősítve kőerődítményekkel és toronnyal.
Mágocsy levelét Pray György adta ki 1806-ban, Pozsonyban. Nyomában Haan Lajos is közölte a forrást, 1870-ben. Kristó Gyula később magyarra is lefordította Mágocsy Gáspár levelét. A várkastély emlékét Békéscsabán a Kastély utca őrzi. Bácsmegi Gábor régész és kollégái az utóbbi időben geofizikai módszerekkel nyomára akadtak az egykori erődítmény maradványának. Az erősség pusztulásáról azonban nem Mágocsy Gáspár levele az egyetlen forrásunk. A „másik oldal” álláspontja is ránk maradt!
Dr. Halmágyi Miklós
