Az ország kiemelkedő szólistái, illetve amatőr táncosai vettek részt a 27. Országos Szólótáncfesztiválon, amelynek az előválogatójára több mint 170 profi előadóművész érkezett. Mlinár Pál, a Balassi Közalapítvány igazgatója hangsúlyozta, a rendezvény a néptáncosok számára zarándokhellyé nőtte ki magát.
– Az Országos Szólótáncfesztivál 54 évvel ezelőtt indult útjára egy maroknyi csapattal. Ez a kis csapat nőtt folyamatosan. Ma már a 27. fesztiválon nemcsak Magyarországról érkeznek táncosok, hanem a Kárpát-medencéből, például Erdélyből és a Felvidékről is. Sőt, vannak olyanok is, akik a döntőbe is eljutottak. Olyan táncosok is jöttek, akik már régen megkapták az örökös címet és még mindig megmutatják a tudásukat a színpadon – fogalmazott Mlinár Pál.
Az már eldőlt, hogy negyvennyolc produkciót bírál a zsűri a döntőben. Busai Norbert, a zsűri elnöke elmondta, hogy a kötelező táncok után a szabadon választott táncaikat mutathatták be a versenyzők. Kitért az ítészek szempontjaira is, a zsűri ugyanis éles szemmel bírálta a folklorisztikai hitelességet, kapcsolattartást a zenekarral és a párral, a viselet pontosságát, élethűségét.
– Mindemellett természetesen azt is kerestük és néztük, ki az a szuggesztív előadó, aki képes a tánc életérzését átélni és átadni a közönségének. Nem a figurákat, kigyakorolt tánclépéseket vizsgáltuk, hanem a mozdulatok miértjét, ki, mit és miért úgy táncolt el, ahogyan – nyomatékosította a zsűrielnök.
Kovács Gál Nóra Görbeházáról érkezett a megmérettetésre, a behir.hu-nak elárulta, jelenleg GYES-en van, hét hónappal ezelőtt született meg gyermeke, így még nagyobb kihívást jelentett számára a versenyen való részvétel.
– Kíváncsi voltam, hogy képes vagyok-e a színpadon megmutatni a tánctudásomat a gyermekem megszületése után. A néptáncnak nagyon fontos szerepe van az életemben. Óvodás korom óta táncolok, hiszen Görbeházán, ahol élek, az egyetlen szabadidős foglalkozás a néptánc volt. Azután persze egyre komolyabb szinten műveltem, ennek köszönhetően vagyok itt a harmadik Aranygyöngyömért, amellyel együtt remélhetőleg az Örökös címet is elnyerem majd – emelte ki Kovács Gál Nóra, aki a Csenderes Néptáncegyüttesnél oktatja a mesterséget.
Szél Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes táncosa szintén óvodásként ismerkedett meg ezzel a világgal. A beszélgetés során megemlítette azt is, hogy a versenyre érkezése a véletlenek sorozatának köszönhető.
– Óvoda után kis időre abbahagytam a néptáncot, majd a barátaimnak köszönhetően folytattam. Egy tánctáborban hallottam, hogy van Országos Szólótáncfesztivál. Az ifjúsági szólótánc versenynek a fődíját képezi, hogy erre a békéscsabai szólótáncversenyre lehet bejutni. Remek lehetőségnek tartom, hogy az ország számos pontjáról összegyűlő baráttal, ismerőssel találkozhat ilyenkor az ember. Azon kívül, hogy az ember kaphat díjat, nagyon fontos a felkészülési időszak is, amely nekem sokat jelent. Jó értelemben, kényszerítve vagyunk olyan anyagok elsajátítására, amivel lehet, hogy nem foglalkoznánk soha, aztán megszeretjük. Nekem ilyen például a somogyi tánc – árulta el Szél Gábor.
