200 éve született a csabai polihisztor, Haán Lajos

2018. augusztus 13. 12:45 | Diós Zsolt

Napra pontosan 200 esztendeje, 1818. augusztus 13-án látta meg a napvilágot Haán Lajos tanár, lelkész, történetíró: polihisztor. Egész életében Békéscsaba felemelkedéséért tett és a település múltjának kutatásával foglalkozott. A megyeszékhelyen utca és tér viseli nevét, a szoborsétányon mellszobor őrzi emlékét, az evangélikus nagytemplomban vörös márványtábla, az egykori lelkészi házán emléktábla, a róla elnevezett utcában, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium bejáratánál magyar nyelvű tábla emlékezik meg Haan Lajosról. Ismerjük meg a páratlan ember páratlan életét!

 

 

Életút

Haán Lajos (szlovákul Ludovít Haan) a Nógrád megyei Sámsonházán született 1818. augusztus 13-án, Haán János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei Haán Antal festő és Haán Vilmos ügyvéd. Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt az egész család Békéscsabára költözött.

Portré rajzolva (forrás: bekeswiki.bmk.hu)

Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. Bölcseleti és teológiai ismereteit a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat: a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.

1841 szeptemberében Németországba utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév után hazaindult társaival. Hazaérkezése után, 1842 novemberében tanítói állást vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már kizárólag magyarul oktatta tótul beszélő diákjait. Ugyanebben az évben édesapja mellé segédlelkésszé választották, egy évvel később pedig Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték.

Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig tábori lelkészként, saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken.

1849 áprilisától hat éven át Nagylakon volt önálló lelkész, majd 1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán, s ott is szolgált haláláig.

1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

Halála 1891 augusztus 12-én, Békéscsabán következett be. A Lencsési út - Kastély utca kereszteződésben található evangélikus temetőben nyugszik. Vele közös sírban nyugszik második felesége is. Sírjának közelében van a Haan család néhány további tagjának, köztük apjának, illetve első feleségének a nyughelye is.

Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

 

 

A tanítói pálya

A "felsőbb magyar iskola" 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsabán. Az iskola szellemének megfelelően Haán Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák, tót ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.

 

Békéscsaba térképe1858-ból - Haán Lajos rajza (forrás: bekeswiki.bmk.hu)

 

Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, komolyan vette hivatását, s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.

 

 

A lelkészi hivatás

Portré fényképezve (forrás: mta.hu)

Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött.  1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban az ótemplom fennállásának századik évfordulója alkalmából Haán-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott.

Önálló lelkészi pályája Nagylakon kezdődött 1849-ben. Békéscsabára 1855-ben tért vissza, ugyanis apja halála után őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette.

Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott a rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.

Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, 1881-ben Ferenc József lovagrenddel jutalmazta.

 

 

 

A történetírás

Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett Csaba történetét illetően, művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.

 

Békéscsaba látképe 1858-ból - Haán Lajos rajza (forrás: bekeswiki.bmk.hu)

 

1870-ben elkészült Békés vármegye hajdana című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről címmel.

1885-ben megbízták Békés megye történetének megírásával. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, kézirata azonban megtalálható a Békés Megyei Levéltárban. Haán nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta magyar és szlovák békés együttélést, tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.

Alelnöke volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak 1847-tól 1894-ig. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzői tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására.

Békéscsaba városa nagyon sokat köszönhet Haán Lajosnak és munkásságának. Őrizzük meg emlékét!

 

(Az írás a BékésWiki.hu, a mult-kor.hu történelmi portál és a Magyar Tudományos Akadémia anyagaiból készült.)

További programok »

Kultúra

Testtől lélekig - Kiállításmegnyitó

Séllei-Andruska Anna és Dr. Hollósiné Mancz Fatime Nóra közös kiállításának megnyitó ünnepségére kerül sor jövő hét csütörtökön Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A tárlat mottója: "Festmények és grafikák testtől lélekig."
2019. szeptember 16. 02:05
FEL