1956. november 4-én indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója, melynek célja a forradalom leverése volt. Ennek az eseménysorozatnak helyi áldozatai is voltak. Mány Erzsébet és Farkas Mihály a gyulavári hídnál álltak őrt 1956. december 17-én azért, hogy megvédjék otthonaikat a Gyulára bevonuló szovjetbarát pufajkásokkal szemben. Tetteik miatt halálbüntetés várt rájuk, végül 1957. február 2-án a békéscsabai Kazinczy utcai laktanya udvarán végezték ki őket. Dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója idézte fel a megtorlás körülményeit.
– Attól tartottak, hogy a Gyulán letartóztatott fiatalokat elviszik a Szovjetunióba és az ott lévő karhatalmisták, akik szétverték a tüntetőket, átmennek Gyulaváriba. Fegyvert szereztek, tüzelőállást foglaltak el a Fehér-Körös hídjánál, majd pedig este mindenki hazament, és Lengyel Imre kérésének megfelelően leadták a fegyvereket – fogalmazott az igazgató.
Bár mindössze egyetlen jelzőlövés dördült el és senkinek nem esett semmi baja, a statáriumra és a fegyverszerzés tényére hivatkozva mégis halálra ítélték Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt.
A megemlékezésen Czitor Attila színművész Vörösmarty Mihály Előszó című versét ajánlotta a mártírok emlékezetének.
Ezt követően a jelenlévők felvirágozták az emléktáblát, majd a Berényi úti temetőhöz vonultak, ahol Mány Erzsébet, Farkas Mihály és Zsíros Mihály hadnagy nyughelyét is felvirágozták egy ökumenikus megemlékezés keretében. Békéscsaba város képviseletében dr. Bacsa Vendel jegyző is koszorúkat helyezett el.
– Magyarországnak és Békéscsabának fontos a mai nap. Kiemelt szerepe van a szabadság iránti vágynak illetve a szabadság iránti küzdelemnek – tette hozzá.
A jegyző hozzátette, minden egymást követő három évszázadban a magyar nép fölkelt az elnyomóival szemben, illetve arra is kitért, hogy 1956-ra még élő szemtanúk is emlékezhetnek, emellett fontosnak tartja, hogy Békéscsaba városa is emlékezzen a hősi halottjaira.
Galéria
