Sztraka Ernő 1830-ban született Békéscsabán. Iskolát itt, illetve Szarvason és Eperjesen végezte. Harcolt az 1848-1849-es szabadságharcban. Jogot tanult, de végül mérnöki végzettséget szerzett. Öt éven át részt vett a Körösök szabályozásában, majd 1861-ben állt a város szolgálatába.
Tisztsége alatt Békéscsabáról térképet, a beltelkekről telekkönyvet készített. Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét, amellyel megteremtette Csaba városias arculatát. Erre azért volt szükség, mert az újratelepítéstől kezdve az építkezők a természetes magaslatokra építették házaikat, ami miatt az utcák vonala görbe lett, sok helyen pedig zsákutcába torkollottak az utak. A város fejlődésének útjába állt ez a körülmény, ezért készítette el azt a rendezési tervet, amellyel sikerült a görbe utcákat kiegyenesíteni, zugokat, sikátorokat megnyitni, az utcavonalakból kiálló házakat lebontani. A városrendezés mellett kiemelt figyelmet fordított az utcák fásítására is. A településen folyó építési munkálatokat pedig nemcsak tervezte, hanem végig ellenőrizte is. Emellett a heti piac és a vásári rend feltételeinek megszervezése és biztosítása is a feladatai közé tartozott. 1868-ban a vezetésével kezdték el a forgalmasabb utakon a petróleumlámpás közvilágítás kialakítását, valamint ekkor rakták le az első téglajárdát. 1888-ban, a Kettős-Körös áradása idején sikeresen megszervezte és irányította az árvízvédelmi munkálatokat, amivel megmentette a várost a pusztulástól. A körgát építését is ő szorgalmazta. A külterület fejlődése érdekében elkészítette a ,,Kígyósi vadvíz csatorna társulat” lecsapoló tervét, amely 20000 holdnyi területet mentesített a belvíztől. Az évtizedek alatt fáradhatatlanul dolgozott Csaba nagyvárossá válásáért.
Városunk szinte valamennyi régi épületének létrehozásában, kialakításában múlhatatlan érdemei vannak. Tervező munkája vagy irányítása alatt létesült többek között a Széchenyi liget, a vashíd (a hamarosan megújuló Kiss Ernő utcai híd), a Fiume szálló, a Járásbíróság épülete (mai Ibsen ház), a Polgári leányiskola, a városháza és a jaminai evangélikus templom is, valamint a színház építésének vezetése.
Sztraka Ernő tiszteletére a Városháza földszinti árkádsorán 1996-ban, halálának 90. évfordulóján állítottak emléktáblát.
Forrás: bekescsaba.hu, bekeswiki.bmk.hu
-400x225.webp)
