Rácz Lukács 1911. 11. hó 11-én, azaz 111 esztendeje, egy háromgyerekes arad-gáji család első fiaként született. A mosolygós gyermekkort hamarjában szétszaggatta a trianoni békediktátum. A románok által megszállt partiumi magyarlakta területeken Lukácséknak már nem volt tűzfészkük a kisházukban.
Eleinte a csabai vasúti kolóniában, vagonban laktak, majd a helyi rokonok segítségével egy jaminai házrészben kaptak szállást. A többnemzetiségű városban, amit a vasút is kettészelt, lerománozták őket.
A tizenéves Lukács nem értette a külvárosi bicskások viselkedését, de hogy ellensúlyozza az örökös testi zaklatásokat, a padláson egy piciny tornatermet rendezett be. Telt-múlt az idő, a szorgalmas testedzések által a húszesztendős Lukács ereje felért akár három felnőtt emberével.
A második világháborúban megszökött egy francia fogolytáborból. „Tüdőlövéssel, a Rajna festői szépségű völgyében gyalogoltam hazafelé…” – írta az egyik levelében. A háborút követően egy cirkuszhoz szegődött artistának, majdan egy ideig téglagyári munkás is volt. A gyárban nem egyszer az ebédidő alatt a csillehúzó lovakon le- s felugrálva szórakoztatta társait. Így volt akkor is, amikor a csabai tanácselnök épp szemlézte a gyárat.
Meglátta Lukács filmbe illő mutatványait, és magához hívatta. Ekkor történt meg a fiatalember életében a sorsdöntő fordulat: másnap már a csabai Keriben (később Közgé) képesítés nélküli testnevelőtanár lett (valamikor ő is abba az iskolába járt). Luki bácsi közben megszerezte a felsőfokú tanári végzettségét, és az iskola mellett párhuzamosan a feleségével, Luki nénivel megalapította a békéscsabai tornát.
A sok befektetett kemény munka idővel meghozta a gyümölcsét. Épp élete utolsó évében – nagyon fiatalon, 57 esztendősen hunyt el –, 1969-ben, három tanítványa is válogatott lett. A hetvenes évek végén Katalin leányának és vejének, Lukács Józsefnek köszönhetően már nemzetközi szinten jegyezték a klubot. (Ebben a cikkben írtunk a 70 éves békéscsabai tornáról.)
A nyolcvanas évtizedben Zsilinszki Tündét Európa-bajnokként ünnepelhette a város, a ’92-es barcelonai olimpiáról Ónodi Henrietta aranyéremmel jött haza és hat év múlva Varga Adrienn nyakában is ott csillogott az arany, amit a szentpétervári EB-n szerzett meg.
2011. november 11-én, Rácz Lukács születésének 100. évfordulóján Huszár Endre, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület akkori elnökének a közbenjárásával és az önkormányzat segítségével felavatták a testnevelőről elnevezett tornacsarnokot.
Galéria
***
– Robosztus és egyben nagyon ügyes ember volt Luki bácsi – meséli Huszár Endre. – Például egyszer fogadásból kézenállt az evangélikus kistemplom karzatán.
És íme egy másik történet:
Az ötvenes évek elején egyik vasárnap délután Luki bácsi épp egy heverőn pihent a nagyszobájukban. S egyszer csak azt hallotta, hogy valaki keményen döngeti a bejárati vaskaput. Alig fél perc múlva felesége, Luki néni beszólt a szobába:
– Itt van két nő… adományokat gyűjtenek az észak-koreai árvák javára. Mit csináljak velük?
– Küldd őket a francba! – érkezett a válasz.
Majd a két nő négy lába szinte meg sem állt a helyi kanászkürt szerkesztőségéig. Se perc alatt meg is született a hétfői vezércikk főcíme: A leventeoktató elzavarta az aktivistákat!
A következő héten a testnevelő már a bíróság előtt állt. Mögötte két (hamis) tanú, két vagány pályatárs (az egyikük Kerekes György rajztanár volt, Kerekes Attila volt önkormányzati képviselő édesapja). A vád az volt, hogy azt üvöltötte ki a szobából a feleségének, hogy „rúgd ki őket!". A tanúk elmondása szerint, amikor az asszonyok megjelentek, ők épp bent ultiztak, és Lukács csak annyit mondott a feleségének: „fizesd ki őket!".
Így három-kettő arányban alulmaradtak az észak-koreai aktivisták.
Akkor még létezett a betyárbecsület.
