– A tavalyi aszályhelyzet rámutatott arra, hogy a klímaváltozás hatásaival még tudatosabban kell foglalkozni, az öntözési lehetőségeinket jobban ki kell aknázni, de emellett az esetleges árvízre és belvízre is jobban fel kell készülnünk – hangsúlyozta köszöntőjében Herczeg Tamás.
A térség országgyűlési képviselője fontosnak tartotta, hogy egy olyan fórumot szervezzenek, ahol az aszály és vízgadálkodással foglalkozó szakemberek adnak tájékoztatást arról, milyen problémák és megoldási lehetőségek kínálkoznak az az aszállyal, élővízeinkkel, belvízzel, csapadékvízzel, árvízzel kapcsolatban.
– 2022-ben az aszály Békés megyében több mint 200 ezer hektár termőterületen okozott kárt, melyek enyhítésére rekord mennyiségű, 7 ezer feletti kérelem érkezett be A Békés Vármegyei Kormányhivatal a nemzeti kárenyhítési rendszeren keresztül biztosított lehetőséget a veszteségek kompenzálásra – tájékoztatott a szervezet főigazgatója, Dr. Rákóczi Attila.
– A kárenyhítő rendszer egyfajta tüneti kezelés, az előttünk álló közös agrárpolitikai támogatási ciklusban kimondottan az öntözés fejlesztésére, illetve a meglévő eszközök fejlesztésére, cseréjére vonatkozó pályázati lehetőségek nyílnak, ezeket kihasználva a gazdák akár meg is tudják előzni az aszály okozta károkat – hangsúlyozta a kormányhivatal főigazgatója.
– A tavalyi aszály a mezőgazdaságnak, a költségvetésnek és a vízgazdálkodásnak is nagyon nagy terhet jelentett, és az országban egyre több térségben a politikusok is kötelességüknek érzik, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzanak, ezért a Telekgerendásihoz hasonló fórumokat szerveznek, ahol a vízgazdálkodási és agrár szakemberek különböző irányokból közelítik meg aszálykezelés kérdését – mondta el az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.
Lábdy Jenő kiemelte: a legfontosabb teendő, hogy megfelelő vízmennyiséget tudjanak biztosítani, és azzal a vízkészlettel gazdálkodni, ami egyrészt csapadék formájában lehullik, másrészt a folyókon keresztül az országhatárokon kívülről ideérkezik. A Dél-Alföld térségére jellemző, hogy a teljes Tisza vízrendszerben körülbelül 330 millió köbméter vizet tudnak betárazni a már meglévő gátak mögé. A mezőgazdaságnak az éves vízigénye pedig mintegy 400 millió köbméter, tehát a befolyó vízmennyiség és az igények közötti különbséget a betárazott vízből pótolni tudják. hangsúlyozta a vízgazdálkodási szakember.
