A Pénzcentrum cikke szerint a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) I. és II. kötetében nagyok az eltérések a trapista receptek közt, az I. kötet ugyanis nagyon kevéssé szabályozza azt, hogy milyen sajtterméket lehet trappistaként eladni. A II. kötet ezzel szemben nagyon precíz követelményeket állít a termék elkészítése elé, ám ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha "megkülönböztetett jelzéssel", vagyis "minőségi"; "hosszú érlelésű" megnevezéssek illetik terméküket.
Utóbbival – mivel annak költségei magasabbak – a vállalkozók szinte egyáltalán nem élnek. A Nébih a portálnak küldött állásfoglalása szerint egyébként a hazai piacon található trappista sajtok élelmiszerbiztonsági szempontból mind megfelelőek, ám érzékszervi minőségük tág határok között mozog, emiatt vásárlói reklamációk is érkeztek hivatalunkhoz. Épp emiatt a hatóság szükségesnek ítéli az MÉ módosítását.
Az Agrárminisztérium irányítása alatt működő Magyar Élelmiszerkönyv Szakbizottság 2019-ben kiegészítette a MÉ I. kötet előírását a trappista sajtra vonatkozó fejezettel, amely a fizikai-kémiai paraméterek meghatározásán túl magába foglalja a sajtok alakjának és az elvárt érzékszervi tulajdonságoknak a meghatározását is. Vagyis akkor, amikor az új szabályozás hatályba lép, a trappista sajtnak már csak azokat a sajtokat lehet nevezni, amit ma nagyjából az MÉ. II. kötete tartalmaz elvárás szinten a "különleges" trappista sajtokkal szemben – írja a portál.
Milyen a jó trapista?
Az MÉ II. kötete szerint a Trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt. Emellett a következő paramétereknek kell megfelelnie:
- A kéreg jól gondozott, sima, színe aranysárga esetleg aranybarna, enyhén zsíros vagy nyirkos tapintású;
- Fóliába vagy paraffinba csomagolt, egész sajt: korong vagy hasáb alakú, az alap- és fedőlapja sík, oldalfelülete enyhén kidomborodó, a fólia vagy paraffin sértetlen, egyenletesen simul a sajt felületére;
- A sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, a metszéslapon egyenletes eloszlásban nagyszámú kis- és közepes méretű röglyuk látható;
- Jól vágható, rugalmas, hajlítható, szájban elomló (állomány);
- Jellegzetes, enyhén aromás, idegen szagtól mentes (szag);
- Jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós, telt, idegen íztől mentes (íz).
A Nébih tájékoztatása szerint a módosítás hatálybalépése 2020 év végére várható.
Az előállítók számára egyébként továbbra is adott lesz a lehetősége annak, hogy bármilyen - akár alacsonyabb árfekvésű -, a trappistától eltérő paraméterekkel rendelkező oltós alvasztású érlelt sajtokat gyártsanak, de ezeket csak olyan megnevezéssel hozhatják forgalomba ami nem utal - a fogyasztó számára félrevezető módon - Trappistára
Mennyi az annyi?
Magyarországon a trappista sajtok 80 százalékát akciósan értékesítik, mert a kereskedelmi láncok vásárlócsalogató termékként kezelik a terméket, így azonban az emberek fejében az a kép él, hogy a trappista kilónkénti ára 1 300 - 1 600 forint. Ez azonban normál fogyasztói áron inkább 2 000 forint vagy még több. A jövőben hosszú távon mindenki, így a fogyasztók is jobban járnának, ha az akciós és a normál árak közelítenének egymáshoz - mondta el a Pénzcentrumnak az Alföldi Tej Kft. értékesítési és marketing igazgatója, Dobrovoczky István. A szakember úgy vélekedett, hogy a jogszabály módosítás következtében nem fognak szükségszerűen kilőni a trappista árak Magyarországon, sokkal inkább a mostani árak környékén, jobb minőségű trappista sajttal fognak találkozni a hazai vásárlók.
A szakma várakozása szerint tehát a magyar vásárlók több okból kifolyólag is jól járnak. Egyfelől az árak várhatóan nem fognak számottevően és hirtelen megemelkedni, miközben általában véve az új szabályozásnak köszönhetően jobb lesz a sajtok minősége, mindeközben kevesebb import-trappista érkezhet majd az országba.
