Versenyelőnyt adhat a pályakezdő fiataloknak a kkv-szektor

Nemcsak a munkaerő megszerzésére, de a megtartására is gondot kell fordítani, s ebben a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) még fejlődniük kell, ugyanis a kkv-szektorban ez okozza az egyik legnagyobb problémát.

A kis- és közepes vállalkozások fontos szerepet töltenek be az ország jövedelemtermelésében és a foglalkoztatásban. Jelenleg azonban olyan kihívások állnak a magyar vállalkozások előtt, mint a termelékenység növelése, a munkaerőigény kezelése és a versenyképesség javítása – mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a KKVHÁZ Mozgalom hétfői ülésén, Budapesten.

Az Eurostat adatai szerint a magyar kkv-szektort az Európai Unió 28 tagállamának átlagánál magasabb foglalkoztatás jellemzi. Az államtitkár szerint a magyar kkv-k erejükön felül kiveszik a részüket a munkahelyteremtésből, ezért is fontos e vállalkozások versenyképességének fokozása – idézték fel az államtitkár kijelentéseit a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A munkaerőpiacon nagymértékben kiveszi a részét a kkv-szektor a munkahelyteremtés területén – mondta az államtitkár kijelentéseire reagálva Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója. Hozzátette: a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók 75 százaléka kis- és középvállalatoknál helyezkedik el, ami európai összehasonlításban is rendkívül magas adat.

A vezérigazgató kifejtette: a kkv-k munkaerőhiánnyal küszködnek, tehát véleménye szerint az államtitkár „erején felüli” szóhasználata a nagyon nagymértékben értelmet kell hogy tartalmazza.

 

Hasonló európai adatok

 

A vállalkozásoknál foglalkoztatottak 69,6 százaléka dolgozik kkv-knál – hangsúlyozta Regős Gábor, a Századvég vezető kutatója. Elmondta, a szomszédos országok adataival összehasonlítva a hazaiak nem nagyon térnek el a többiekétől.

Gulyás János szerint az, hogy az unió 28 tagállamánál magasabb foglalkoztatottság jellemzi a hazai kkv-kat, miközben munkaerőhiánnyal küzdenek, nem zárják ki egymást. Elmondása szerint az, hogy ma Magyarországon munkaerőhiány van, tény, azonban az uniós átlagnál magasabb a foglalkoztatás. Szerinte a munkaerőáru iránti nagy kereslet egyfajta versenyt szít, ami a gazdaságra pozitív hatással bírhat.

 

Hatékony toborzás

 

A nagy cégek alapvetően hatékonyabban tudnak toborozni, mint a kkv-k – hangsúlyozta Regős Gábor. Egy nagyvállalkozásnál sok esetben egy ember csak azzal foglakozik, hogy a legjobb munkaerőt keresse meg a cég számára, kisebb cégeknél, kkv-knál erre nincs kapacitás – tette hozzá.

Nehézséget okozhat még a kkv-k számára, hogy náluk alacsonyabbak a fizetések, bár a bérhányadot tekintve magasabbak, tehát a kevesebb megtermeltből többet fizetnek ki – tájékoztatott a kutató.

Hozzáfűzte, a munkaerőpiacon hátrányt jelenthet a kis- és középvállalkozások számára, hogy ők többször mozognak a szürke zónában a nagyvállalatokhoz képest.

 

Kihívás a kisvállalatok számára

 

Gulyás János szerint a munkaerő megszerzése óriási HR-es feladat és kihívás, azonban ennél fontosabb az, hogy a megszerzett munkaerőt megtartsák. Elmondása szerint a nagyvállalatoknál kialakultak azok a technológiák, amelyek motiválják a munkavállalókat, elismerést és pályaívük felrajzolását mutatja, ami sokkal markánsabban van jelen egy nagyvállalatnál, mint a kkv-knál.

Kiemelte: pálya és karrier szempontjából jó döntés, hogyha a fiatal pályakezdők kkv-nál kezdik meg karrierjüket, ugyanis a nagyvállalatok specializált területekre képzik embereiket, míg a kisvállalkozások széles vertikumon tanítják meg az embert számos dologra, ami a későbbiekben nagy versenyelőnyt jelenthet.

Forrás: Kossuth Rádió, MTI

 

 

Megosztás:

Címke: , , , , ,