Miért csináljuk ezt egyáltalán?
Az óraátállítás eredetileg egy takarékossági ötlet volt. A cél az volt, hogy jobban kihasználjuk a nappali világosságot, és kevesebbet kelljen lámpát gyújtani. A rendszer már az 1980-as évek óta működik Magyarországon, és azóta minden évben kétszer zavarba hozza az embereket, akik reggel azon töprengenek, vajon most előre vagy hátra kell tekerni az órát.
Jó hír:
Tovább tart az éjszaka, így az átállás éjszakáján egy órával többet pihenhetünk. Reggel világosabb lesz, ami megkönnyíti a koránkelést.
A kevésbé jó hír:
Délután hamarabb sötétedik, így estére gyorsabban lesz „kanapéra csábító” hangulat. Sokaknál néhány napig megzavarhatja a belső órát – kicsit nehezebb lehet elaludni, felkelni, vagy koncentrálni.
– Ez a jobbik időszak, a téli eltolódás. Ettől függetlenül ez is megzavarja az embereket. Lehet, hogy gazdaságilag megéri az óraátállítás, viszont egészségileg ez nem csak egy érzet hogy megvisel minket. Ilyenkor a szív-keringési rendszer okozta elhalálozások, jellemzően a tavaszi időszakban meg is nőnek. Ez kimutatható. Ezáltal merül fel a kérdés, hogy ez gazdaságilag mennyire éri meg, ha tudjuk, hogy ezzel erre érzékeny embereket akár veszélyes szituációkba – mondta dr. Udvardi László pszichiáter pszichológus.
A szakember kiemelte, hogy a kialvatlan, nyűgös időszak jellemzően kettő-három hétig tart. Hozzátette, hogy igazán hatékony megküzdési stratégia nincs, mint mondta a legjobb az elfogadás.
És meddig tart ez az egész?
A téli időszámítás egészen március utolsó vasárnapjáig marad érvényben, amikor ismét előre tekerjük az órát, és kezdődik a nyári időszámítás. Bár az Európai Unió már többször felvetette az óraátállítás eltörlését, egyelőre marad a régi rendszer – így idén (és valószínűleg jövőre is) még állítgatnunk kell az órákat. (Úgy tűnik ennek soha nem lesz vége.)
Összefoglalva:
- október 26-án, vasárnap hajnalban 3:00 → 2:00.
Egy órával többet alhatunk, de hamarabb sötétedik majd délután.
