Kedden délután megtartották a Fehérlófia olvasópróbáját, ahol Seregi Zoltán igazgató köszöntötte a megjelenteket.
A darab díszlettervezője, Lenkefi Zoltán elmondta, hogy a mese látványvilágában nem feltétlenül ragaszkodott a népművészeti motívumok megjelenítéséhez.
– Minden, ami a színpadon van, az egy látomás. Amikor egy darab díszletén gondolkodom, mindig van egy vízió, amit látok magam előtt. A Fehérlófia kapcsán elképzeltem egy csipkeszerű fehér világot, illetve megjelenik a kör, amihez sok gondolat is társul. Nem nagyon vagyok az a típus, aki múltbéli dolgokat kutat. Ez alatt azt értem, hogy nem állok neki népviseleti elemekkel dolgozni, hanem inkább a víziókat, benyomást igyekszem előtérbe helyezni – fogalmazott Lenkefi Zoltán díszlettervező.
Megtudtuk, hogy a tervezés folyamata már hónapok óta tart, a darab rendezőjével, ifjabb Mlinár Pállal folyamatos alkotói párbeszédét folytatnak. Negyedjére dolgoznak együtt, és Lenkefi Zoltán elmondása alapján alkotóműhelyként működnek, nincs alá-fölérendeltségi viszony.
Hozzátette, hogy az alkotási folyamatban hangsúlyos még a díszlet varázslatosságának megjelenítése, és jól használhatósága. A tervező e gondolatát Mlinár Péter, a mese jelmeztervezője is megerősítette.
Mlinár Péter elmondta, hogy a megjelenést a három színtérben játszódó történet határozta meg. A három színtér, az égi világ, az alvilág és a földi lét.
– Az alvilág egy elemeltebb, fantasztikusabb elképzelést, a földi lét a középkor végi parasztöltözetet jeleníti meg. Amit még fontos megemlítenem az az, hogy nemcsak ehhez a darabhoz készült jelmezeket vesznek fel majd a táncosok, hanem eredeti, falun viselt ruhákat is – tette hozzá a jelmeztervező.
A rendező kitért arra is, hogy kihívásnak tekinti a színházi darab megfogalmazását, mivel gyerekeknek készül, akiket egyébként is nehéz lekötni.
– Mi, táncosok szerencsés helyzetben vagyunk, mert a tánc mint műfaj, nagyon közel állhat a gyerekekhez. A mai rohanó világban a pörgéshez, kicsit kapcsolódhat a tánc. Itt is folyamatos mozgásról, zenéről, dinamikáról van szó. Mindehhez, ha egy jó történet társul amivel a kicsik együtt tudnak utazni, akkor talán el tudják felejteni a mobiltelefonjukat – mondta el Ifj. Mlinár Pál, aki a darab koreográfiájáért is szerepel.
Az azonos című magyar népmese alapján a darabot színpadra írta Szabó Attila, zenét szerzi Lovas Gábor.
A darabot január hatodikán mutatják be a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán.
