A kiállítás címét adó mottó: „Átröpűlök hosszában hazámon”, a Dalaim című vers részlete, amely nemcsak Petőfi utazás iránti szenvedélyét és költői ambícióit fejezi ki, de utal a tárlat nem mindennapi jellegére is.
A tárlat nem a költő életrajzát helyezi fókuszba, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntési helyzeteket mutatja be, mint például a költővé válás, a társadalmi mobilitás, az életpálya megválasztása, a közéleti szerepvállalás, az irodalmi élet szervezése vagy a családalapítás.
A kiállítás gerincét tíz kiemelt gyűjteményi darab alkotja, amelyek a képzeletbeli utazás egy-egy állomását jelzik: ilyen az édesapa, Petrovics István mészárosbárdja, a Szendrey Júliától kapott gyöngyhímzéses pénztárca, vagy éppen egy biliárddákó, amelyet Petőfi a törzshelyén, a Pilvax kávéházban használhatott. Minden relikviához tartozik egy-egy kiemelt vers, valamint számos idézet, kézirat, művészeti alkotás és irodalomtörténeti érdekesség, amelyek együttesen egy-egy meghatározó élethelyzetet vagy témakört tárgyalva mutatják be a költő életének legfontosabb állomásait. Ezek a változatos módon elrejtett tartalmak önálló felfedezésre, kutatásra ösztönzik a látogatót, több érzékszervet is bevonva a tapasztalatszerzésbe. A kiállítás egységei önmagukban is értelmezhető, zárt egységeket alkotnak, amelyeket többféle narratívába fűznek össze a látogatókat és Petőfit egyaránt megszólító kérdések, az Úti jegyzetek Patkós Márton, színművész által megszólaltatott sorai és a János vitéz fordulatai.
Az első tematikus kiállítási egységben Petőfi első publikált arcképe (Barabás Miklós, 1845) és a helykeresést, a költői önmeghatározást fókuszba helyező Sors, nyiss nekem tért című költemény kapcsán megismerkedhetünk a képet közlő Pesti Divatlappal, megtudhatjuk, mit jelentett a korban egy ilyen folyóirat, hogyan alakult Vahot Imre és Petőfi kapcsolata, s milyennek látta Jókai Mór barátja arcképét. Az utolsó állomáson pedig az 1847-ben megjelent Petőfi összes költeményei című kötet jelenik meg, így Petőfi szándékától, hogy az irodalmi élet meghatározó szereplőjévé váljon, a megvalósulásig, azaz a verseiben örökké élő költő alakjáig vezet a képzeletbeli utazás. Az egyes állomások során izgalmas formai és vizuális megoldások jelenítik meg többek között az Egy estém otthon, a Szeptember végén és Az alföld című verseket.
A tárlat záró részében írók, költők Petőfiről szóló idézetei olvashatók, a busz hátsó üléssorán a PIM-ben őrzött Petőfi-relikviákból egy digitális kollázst alkothatnak a látogatók próbára téve a kiállításon megszerzett tudásukat.
A busz a 2022-es évben több mint 60 települést keresett fel; közel 20.000 ember tekinthette meg a tárlatot. A Petőfi Sándor-emlékév végéig több mint 200 helyszínt látogathat meg az utazókiállítás.
Gyulán 2023. szeptember 22-én és 23-án parkol két napon át a Petőfi-busz. A helyi szervezők péntekre az iskoláknak biztosítottak lehetőséget a tárlat megtekintésére, akik ezzel olyan nagy számban éltek, hogy az aznapra biztosított időpontok beteltek. Szombaton a magánszemélyeket, családokat, kisebb közösségeket várják az Erkel Ferenc Művelődési Központ szervezői délelőtt 9 és délután 5 óra között. A művelődési központ mögötti parkolóban megtalálható Petőfi-busz kiállításának megtekintése díjtalan. A kiállítás megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé.
