Az ősi sárréti mocsarak helyén kiépített halastavak évről-évre több tízezer vadlúdnak és récének nyújtanak pihenőhelyet az őszi és tavaszi vonuláskor, de jelentős az áttelelő madarak száma is.
Jelenleg igen szép számú, és gazdag fajösszetételű madárcsapatok időznek itt. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a vadludak alkotják a legnagyobb tömegeket. December közepén mintegy 30 ezer példány tartózkodott a tavakon, de a hónap elején ez a szám elérte a 40 ezret is. Zömük szokás szerint nagy lilik, de nyári lúdból is nagyobb csapatok vannak jelen. A ritkább fajok között felbukkan néhány kis lilik és tundralúd. A pompás színezetű vörösnyakú lúdból nemrég több mint 50 példányt számoltunk.
A récék palettája szintén sokszínű. A mintegy 8 ezer példány nagy részét a tőkés récék alkotják, de csörgő récéből is csaknem kétezer, kanalas récéből pedig közel kilencszáz került szem elé. Kisebb számban előfordult még fütyülő, kendermagos, nyílfarkú, kontyos és barátréce, továbbá kerceréce is.
A ritkább fajok közül említhetjük az északi búvárt, amely kis számban, de rendszeresen előfordul telente a térségben. A lecsapolt tavakon a hideg idő beálltával eltűnt a partimadarak jelentős része, de az aranylilék és nagy pólingok kisebb csapatai még kitartanak. Egyre gyakoribb látvány télen a nagy kócsag és a szürke gém, áttelelő példányaik száma növekvő tendenciát mutat.
A nagy madártömegek természetesen vonzzák a különböző ragadozókat is. Rétisasból mintegy 20 példány van jelen és megérkezett már az évek óta itt telelő fekete sas is. A telelő vándorsólymok sem hiányoznak, egy-két példány gyakran megfigyelhető, sőt egy alkalommal három példány is szem elé került. A nagy kárókatonák kisebb csapatai mellett kis kárókatonából több mint kétszáz egyed tartózkodik a területen.
A halastavak kiterjedt nádasaiban különböző énekesmadarak kutatnak táplálék után. Gyakori a barkóscinege, a kék és a széncinege, valamint a nádi sármány, s az énekesmadarakra vadászó karvalyok is gyakran felbukkannak.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
