„Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor” – mondta Prof. Erdélyi Róbert, a Magyar Napfizikai Alapítvány elnöke arra a kérdésre, hogy mennyire tartanak a kutatók egy katasztrofális méretű űrvihartól.
Kétnapos, érdeklődő amatőröknek és kutatóknak is szóló előadássorozatot tartottak a gyulai Almássy-kastély és Látogatóközpontban a hétvégén.
„Nekünk is egy kihívás úgy elmondani ezeket a jelenségeket, hogy megértse egy gimnáziumi érettségivel rendelkező, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségű állampolgár, hallgató. Ez is egy művészet, nekünk is meg kell tanulni, hogy nem mindig csak egyenletekben vagy integrálokban beszélgetünk” – hangsúlyozta az előadásokkal kapcsolatban a kutató.
A csillagászat kiugró érdeklődésnek örvend, az ismeretek azonban meglehetősen hiányosak, ami a napfizikára hatványozottan igaz. Ezen szeretnének változtatni a Gyulai Csillagászati Napok szervezői.
Az előadók szeretnék a figyelmet felhívni az űrviharok jelentőségére, valamint illusztrálni azok hatásait az elektromos berendezésekre. Ha egy ilyen napvihar eléri a földet, akkor komplett rendszerek is tönkremehetnek.
„Azzal, hogy a föld mágneses tere változik, elektromos áramot generál a távvezetékekben, tehát túlfeszültség keletkezik. Emiatt transzformátorok vagy a csippek felhevülnek, kiégnek, tehát a technika tönkremegy” – magyarázta a technológiai hátteret Dr. Korsós Marianna, az alapítvány kuratóriumi tagja
A pandémiás szabályokat betartva közel 30 érdeklődő vett részt az űrviharokról szóló előadáson, amelyet a szervezők sorozatindítónak szánnak. Szeretnének több, a csillagászattal foglalkozó előadást megrendezni Gyulán.
A gyulai víztorony tetején található egy napkutató állomás, amely 2015 óta nem üzemel. A készülék felújítása és újból üzembehelyezése most alapítványi és önkormányzati összefogással történhet meg, így az néhány hónap múlva ismét a Nappal kapcsolatos adatok sokaságával látja el a kutatókat.
