A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Körösújfalu Község Képviselő-testülete az 1956. évi forradalom 62. évfordulója tiszteletére ünnepi közgyűlést tartott Körösújfaluban. A megemlékezés előtt a község kopjafájánál elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg.
Körösújfalu fákkal övezett terén egy kopjafa áll, mellette tábla emlékezik az ’56-os forradalom áldozataira. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár, Zalai Mihály megyei elnök, Szabó Csaba polgármester és Balogh Krisztián képviselő koszorúzták meg az emléktáblát, majd a vendégek is elhelyezték az emlékezés virágait.
A koszorúzás után a község Művelődési Házában folytatódott a megemlékezés, ahol dr. Dukai Miklós ünnepi beszédében október 23-a üzenetének nevezte azt, hogy a magyar nemzet saját maga akar sorsáról dönteni, és minden magyar ember erkölcsi kötelessége magyarnak maradni. Zalai Mihály megyei elnök hangsúlyozta: Körösújfalu az első község, ahol ünnepi ülést tartottak azzal a céllal, hogy még inkább megtapasztalják a megyét érintő gondokat, problémákat.
A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése minden évben Békés megye társadalmi, gazdasági, tudományos fejlődéséért, nemzetközi kapcsolatai erősítéséért valamint a művészeti és kulturális élet, továbbá a sport területén kimagasló eredményeket elérő személyek, kollektívák tevékenysége elismerése érdekében „Békés megyéért” kitüntetést adományoz. 2018-ban hárman vehették át az elismerést: Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke a közművelődés terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként, Balázsi László unitárius püspök társadalmi szerepvállalása és közösségi munkája elismerésekét és Majoros Béla, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója Békés megye gazdasági életében betöltött meghatározó szerepéért.
A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015-ben alapította a Polgárokért díjat, amit minden évben egy olyan polgármester kaphat, aki legalább egy cikluson keresztül töltötte be tisztét, és aki Békés megye történelmi hagyományaira építő kiemelkedő közéleti tevékenységet végez vagy végzett. Ebben az évben Tótkomlós polgármestere, dr. Garay Rita érdemelte ki ezt a címet.
A kitüntetések átadása után Tarsoly Krisztina színművész és a Harangos Néptáncegyüttes három tagja: Móricz Bence, Drimba Máté és Szilágyi András közös produkcióját láthatta a közönség.
Pál Miklósné – vagy, ahogy mindenki ismeri: Anci – 1969-ben kezdett dolgozni a Békés Megyei Művelődési Központban. Innen, első munkahelyéről ment nyugdíjba 2007-ben, azonban a munkát nem hagyta abba, nyugdíjas évei rendkívül aktívan telnek, hajnaltól késő estig tevékenykedik a köz érdekében, a civil szférában, önkéntes és választott tisztségeiben.
A szakmában eltöltött közel negyven év alatt a közművelődés szinte valamennyi területével foglalkozott, legközelebb a népművészet állt hozzá. Számos sikert ért el újító ötleteivel, pl. közművelődési hálózatok kifejlesztésében, fontos szerepet töltött be a művelődési házak rekonstrukciójában, egyik kitalálója és szervezője volt a Békés megye művelődési házaiban megkezdett felújításoknak, átalakításoknak. Az intézményi munkaköréhez kapcsolódóan koordinátora és szervezője volt számos országos és nemzetközi rendezvénynek.
Nyugdíjas éveiben napi szinten részt vesz a művelődési házak kézműves képzéseinek az előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában, segíti a szakkörök munkáját.
Pál Miklósnét 1992-ben választották meg a Népművészeti Egyesületek Szövetsége egyik alelnökének, majd 2003-tól tölti be az elnöki tisztet. E munkájából adódóan vezetőként aktívan részt vesz a területet érintő pályázatok kiírásában és lebonyolításában, a Mesterségek Ünnepe előkészítésében és megvalósításában. A NESZ keretei között számos külföldi projekt megálmodója és megvalósítója.
Balázsi László 1951-be született a Hargita alján fekvő Homródszentmárton községben egy nyolctagú székely földművelő család hatodik gyermekeként. Iskoláit szülőfalujában, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron végezte. A teológia elvégzése után, 1974-től Kisadorján gyülekezetében szolgált feleségével, Balázsi Máriával. Három gyermekük született. A romániai meghurcoltatások után 1989 őszén befogadót kaptak az akkori anyagországi egyházvezetéstől. 1989 decembere óta Füzesgyarmaton él és dolgozik.
A gyülekezeti munka mellett több nyugdíjas klubban tevékenykedett feleségével, dalárdákat szervezve és vezetve. Évekig a megyei Idősügyi Tanács egyetlen lekész tagja volt. Több általános iskolában és egy gimnáziumban tanított angolt, éneket, vezetett iskolai kórust. Nagy gonddal ápolja a kapcsolatot az erdélyi testvérgyülekezetekkel. 1990 óta meghonosította az Alföldi Unitárius búcsút. 12 éven át volt az UNITÁRIUS ÉLET című folyóirat felelős szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja. Alapítója volt egy tragikus balesetben elhunyt 20 éves fiú emlékére 1993-ban Füzesgyarmaton létrehozott Zs. Nagy Lajos Hunor Emlékalapítványnak, ami azóta több millió forint értékben mintegy 600 füzesgyarmati közép- és felsőoktatásban tanuló diákot segített tanulmányaiban felekezetre való tekintet nélkül.
Társadalmi szerepvállalása, közösségi munkája nem csak Füzesgyarmatra terjedt ki, megyeszerte, országosan és az egész Kárpát-medencében tevékeny szervezője, résztvevője a kulturális-, közéleti és egyházi rendezvényeknek, tagja dalárdáknak, időskluboknak.
Majoros Béla a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1970-ben a Békés Megyei ÁÉV-nél 10 évig a gép- és járműgazdálkodási osztály vezetője volt, majd 1980-1990 között a Gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalat főmérnöke volt. 1990-93-ig az osztrák-német tulajdonú SBF-IKS Öntödei Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozott. A 90-es évek elején kezdte vállalkozását alumíniumkokilla öntvények gyártásával Békéscsabán. 1994-ben vásárolta meg első alumínium nyomásos öntőgépét, a társaság ekkor Majoros Öntöde Kft. néven működöt. 1997-ben újabb 10 használt öntőgépet vásárolt, nagyobb telephelyet bérelt, majd 1999-ben az addig bérelt telephely és épületek megvásárlásával megalakította a Csaba Metál Rt-t - a cég ekkor még csak 18 embert foglalkoztatott. 2000-ben járműipari beszállítóvá vált, 2005-ben megvásárolta az Ikarus autóbuszgyár Szeghalomban lévő telephelyét. Acélszerkezetek gyártásával kezdett foglalkozni azzal a szándékkal, hogy saját buszt fog kifejleszteni és gyártani. 2009-ben készült el a Midibusz, ami több nemzetközi kiállításon szerepelt sikerrel.
A Csaba Metál Zrt. 2012-ben, 2014-ben, 2016-ban és 2018-ban új gyártócsarnokot létesített a békéscsabai és a szeghalmi telephelyein. Az 1300 főt foglalkoztató cég árbevétele 2017-ben 15,2 milliárd volt, idén várhatóan 18 milliárd forint lesz.
Dr. Garay Rita 9 éve Tótkomlós város polgármestere. A mintegy 6 ezer lélekszámú település 2010 óta sokat fejlődött, az értékek megőrzése mellett új ötletek, kezdeményezések valósultak meg. Tősgyökeres tótkomlósiként igyekszik a település nehézségeit előnyként felismerni. Fontosnak tartja, hogy bár Tótkomlós kisváros, mégis orvosi ügyelet, mentőállomás, tűzoltóság, kormányalak működik. Büszke arra, hogy bölcsőde és ifjúsági szálláshely épült, hogy intézményeket tudnak korszerűsíteni, és hogy hamarosan megújul és vállalkozásoknak ad majd helyet a korábban szállodaként üzemelő Komló szálló. Fontosnak érzi a város folyamatos fejlesztését, a meglévő intézmények működtetésének biztosítását, újabb intézmények létrehozását, a szolgáltatások körének bővítését.
Nem pusztán településén dolgozik, a térségi kezdeményezések aktív résztvevője: munkája nélkül nem lehetne a Dél-Békés Mentőcsoport országosan az egyik legismertebb önkéntes mentőcsoport, amelynek egyik alapítója. Aktív tagja annak a csoportnak, amely korát meghaladóan felismerte és Calendula Terv keretében koncepciót hozott létre a térségbe érkező források összehangolása érdekében.
