A székkutasi és szentesi telepeken elsősorban nagy kócsagok költenek. Alkalmanként egy-két pár vörös gém is társul hozzájuk. Az idei évben Szentesen, a fertői gémtelepen a költésre készülő nagy kócsagok között megfigyeltek két pár kanalasgémet is.
A nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara. Korábban nászruhájának dísztollai miatt vadászták a fajt. Emiatt Magyarországon az 1950-es évek elején már csak a Kis-Balatonnál fészkelt. A sikeres védelmi intézkedéseknek köszönhetően megerősödött az állománya. A nagy kócsag február végén, március elején érkezik vissza a telelőterületeiről. Ezt követően kezdi el a fészeképítést.
Régebben a nagy kiterjedésű összefüggő nádasok és ősmocsarak fészkelője volt. Nálunk a kisebb kiterjedésű nádasok, halastavak nádszigeteiben, nádszegélyeiben költ. A fészkét legtöbbször avas nádba rakja. A nádszálakat 130-150 cm magasan elfektetve töri meg, hogy erre az alapra építse fészkét, melynek anyaga nagyrészt szintén nád. Március közepétől április közepéig rakja le 2-5 világoskék tojásból álló fészekalját. A kotlási idő 25-26 nap. A fiókák három hét elteltével, a röpképességük elérése előtt kimásznak a fészekből. A szülők ilyenkor tovább etetik őket, majd 34-35 napos korukban kezdenek repülni.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kardoskúti tájegységén 2020-ban a Székkutashoz tartozó Kakasszéki-tó gémtelepén 108 pár nagy kócsag költött. A sóstói gémtelepen 14 pár nevelte fel fiókáit. Szentesen, a Termál-tó nádasában tavaly 41 pár nagy kócsag költését mérték fel. Idén március közepétől kezdtek költésbe a nagy kócsagok. A telepeken a fészeképítés idején látványosan nagy a forgalom, majd a kotlás időszakában szinte rejtett a telep. A szülők felváltva ülnek a tojásokon. Leggyakrabban a sekély vizű területeken, gyepeken és szántókon vadászó nagy kócsagokat figyelhetjük meg. Főként halakat, különböző vízirovarokat, rákokat, békákat zsákmányolnak, de rendszeresen kijárnak a mezőgazdasági területekre is, ahol elsősorban mezei pockokat és gyíkokat fognak el.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park