A Conservation Biology folyóiratban megjelent kutatás az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) és a Páneurópai Gyakori Madármonitoring Program (PECBMS) adataira támaszkodik – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A szakemberek 50 európai mezei madárfaj előfordulását vizsgálták 10×10 kilométeres felbontású térképeken, összehasonlítva a 2013–2017 és a 2018–2022 közötti időszakokat.
Aggasztó elterjedési statisztikák
A megbízhatóan becsülhető 43 faj adatainak elemzése alapján az európai mezei madarak élettere összességében átlagosan 0,79%-kal zsugorodott a vizsgált rövid időszak alatt. A tendenciák egyértelműen negatívak:
- 33 faj előfordulása csökkent;
- 9 fajé növekedett;
- 1 fajé változatlan maradt.
A legnagyobb területi veszteséget a déli hantmadár (3,7%) és a vörösfejű gébics (2,3%) szenvedte el, míg a legnagyobb növekedést a fehérkarmú vércse (1,4%) és a berki veréb (1,1%) mutatta.
Eltérő mintázatok a kontinensen
A kutatók négy, Európa-szerte elterjedt faj példáján mutatták be a területi változások sokszínűségét:
- Vadgerle: Szinte minden európai régióban egységes és jelentős a visszaesés.
- Cigánycsuk: Bár összességében enyhe növekedést mutat, a déli területeken – ahol eddig a leggyakoribb volt – erősen csökken az állománya.
- Mezei veréb: Általános csökkenés jellemzi, csupán a közép-keleti és északi régiókban figyelhető meg enyhe állománynövekedés.
- Kenderike: Északon és nyugaton növekszik az előfordulása, míg más régiókban (délnyugat, közép-kelet, délkelet) jelentősen visszaszorulóban van.
Korai előrejelző rendszer és hazai adatok
A kutatást vezető szakemberek szerint a térképek rendszeres, kontinens szintű frissítése egyfajta „korai riasztórendszerként” funkcionálhat. Ez a térben is kifejezett megközelítés nagyban segítheti a döntéshozókat a célzott természetvédelmi beavatkozások és helyreállítási tervek kidolgozásában.
A nemzetközi adatbázishoz a magyarországi információkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szolgáltatja. Az adatokat a 28 éve futó Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program keretében rögzítik az önkéntesek, akik évente 200-300 hazai mintaterületet mérnek fel.
