Az eseményen beszédet mondott a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós kiemelte: fontos, hogy a múltra emlékezzünk és a múltból merítkezzünk. A politikus példaként említette az első és második világháború idején történt szlovák-magyar lakosságcserét, amit inkább elűzetésnek nevezett. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben sok mindent tett a kormány a szlovák nemzetiség érdekében.
– Csak ebben az évben, több mint hatvan helyszínen, több mint egymilliárd forintért valósultak vagy éppen valósulnak meg felújítások, illetve új beruházások, legyenek azok iskolák és óvodák, közösségi házak, tájházak és emlékházak, vagy templomok, útszéli keresztek – fogalmazott Soltész Miklós, aki hozzátette, hogy kedden jelenik meg egy 450 millió forintos keretösszegű pályázati kiírás, amelyre nemzetiségi civil szervezetek jelentkezhetnek majd.
A térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy immár 300 éve érkeztek Békés megyébe azok a szlovákok, akik új életet adtak a török uralom után elnéptelenedett vidéknek. Herczeg Tamás rámutatott arra, hogy az elmúlt 150 évben számtalan szlovák tárgyi emlék halmozódott fel a településen, melyeket érdemes bemutatni a nagyközönségnek, de a közösségi ház létrejöttét legalább olyan fontos történésnek tartja.
– A közösségi ház alkalmas lesz arra, hogy ide hívja, ide csábítsa nemcsak az evangélikus szlovákokat, hanem a katolikus magyarokat és mindenki mást, bármely felekezethez vagy bármely nemzeti, nyelvi, etnikai közösséghez tartozik is – mondta.
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke szerint Békés megye az elmúlt 300 évben példát mutatott arra, hogyan tudnak a különböző nemzetiségek egymás mellett, békében élni. Mint mondta, a rendszerváltás után a nemzetiségek Magyarországon újra magukra találtak, különösen az elmúlt évtizedben, amikor is a kormány óriási támogatást adott a nemzetiségi hagyományokat őrző közösségek számára.
Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy a legvitálisabb, a legerősebb hazai szlovák közösség számára is példa lehet az itteniek kevésbé népes, de rendkívül elszánt csapata. Hollerné Racskó Erzsébet megjegyezte, hogy az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően már nem hajléktalanok az itteni szlovák szervezetek, hiszen legalább 10 közösségi tér újult meg a megyében.
Hugyik Erzsébet, a Csorvási Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a csorvási szlovák emlékház az elmúlt öt év több ütemben történt fejlesztéseinek köszönhetően jöhetett létre. A további tervekről szólva elmondta, hogy szeretnék a közösségi ház fűtését kialakítani, valamint az emlékháznál egy pajtát felépíteni.
Csorvás polgármestere, Baráth Lajos örömét fejezte ki, hogy az emlékház és a közösségi ház megújulásával a településen tovább erősödnek a szlovák hagyományok.
