A modernizált jogszabály jelentősége abban rejlik, hogy több ponton is megkönnyíti a tartalmakhoz való hozzáférést és azok felhasználását, miközben meg is erősíti a szerzők és jogosultak helyzetét ebben a környezetben.
– A változások első lépését a pandémia miatt már tavaly megtette a kormány, hiszen új szerzői jogi szabályokra volt szükség a digitális távoktatás érdekében. A frissített törvény két uniós irányelv átültetésével új szabad felhasználási lehetőséget nyújt a kutatási célú szöveg és adatbányászat tekintetében is, továbbá bevezeti a paródia kivételt (utóbbi azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak paródia céljából szabadon átdolgozhatók, lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is) – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának közleményében. Mint írták, a törvénymódosítás a szerzőket és előadóművészeket jobb szerződéses pozícióba is hozza, amikor gondoskodik a méltányos díjazásukról és a felhasználók általi megfelelő tájékoztatásukról.
Június 1-től azok a szabályok is hatályosak, amelyek révén a könyvtárak, archívumok a gyűjteményük részét képező, kereskedelmi forgalomban nem elérhető műveket könnyebben digitalizálhatják és tehetik elérhetővé online.
– Az Igazságügyi Minisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az 1999-es szerzői jogi törvényt közös munkával a mai, digitális korhoz igazította. A jogszabály elavult részeit felülvizsgáltuk, míg a napjaink szerves részét képező online világ szerzői jogi viszonyait a módosításokkal egyértelművé tettük. Ezzel igazságosabb és a szerzők, felhasználók érdekeit jobban védő jogszabály lépett életbe, amelynek szükségességét jól jelzi, hogy a parlamenti képviselők jelentős többsége is a módosítás mellett érvelt – hangsúlyozta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese.
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke elmondta: A szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. A módosított törvény arra kötelezi a közösségi platformokat, hogy a rájuk feltöltött tartalmak, vagyis zenék, videók felhasználásáért fizessenek megfelelő jogdíjat az azokat előállító jogosultaknak. A törvény új rendelkezései alapján például egyértelművé válik, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltő személyeknek nem kell fizetniük.
A módosítások az uniós reformon túlmutatva, az elmúlt években felmerült gyakorlati szinten megfogalmazódott problémákra, tapasztalatokra alapozva bizonyos további pontokon is kiegészítik a hatályos szerzői jogi szabályozást. Ezek közé tartozik a magáncélú másolás modernizációja (pl. teljes könyv csak kézírással való kizárólagos másolhatóságának eltörlése), valamint az idézés alkalmazhatóságának kitágítása vagy az online szerződéskötés szerzői jogi környezetre adaptálása.
Forrás: MTI