Kolarovszki Csaba több éve foglalkozik helytörténeti kutatással. Korábbi munkája során is számos német kapcsolatra tett szert; ezek között volt dr. Friedhart Knolle, a Harz Nemzeti Park ismert munkatársa, a Német Barlang- és Karsztkutatók Egyesületének tagja. A német szakember nagyra értékelte Csaba kitartó és alapos munkáját, ezért meghívta egy német kutatócsoportba, ahol különböző területeken dolgozó szakemberek segítik egymást, hogy minél teljesebb képet kapjanak egy-egy helyi történést illetően.
Korábban megírtuk, a mezőmegyeri lokálpatriótának már korábban is volt sikeres projektje. Többek között a Mezőmegyeren 1944-ben lezuhant német repülőgép pilótáinak hozzátartozóinak felkutatása, amelyet a német kutatók nagyra értékeltek.
– Dr. Knolle azzal keresett meg, hogy kollégája, dr. Rainer Bendick, a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge e.V. (VDK – Német Hadisírgondozó Bizottság) braunschweigi kerületének oktatási tisztje elakadt egy második világháborús magyar katonákhoz kötődő kutatásban – meséli. – A Volksbund évtizedek óta foglalkozik a második világháborúban elhunyt katonák sírhelyeivel és történetével, és dr. Bendick fontosnak tartotta, hogy a Clausthal-Zellerfeldben nyugvó magyar katonák története is pontosan feltárásra kerüljön, mivel 2025 nyarán szerettek volna egy információs emléktáblát állítani a katonai temetőben.
Fotók: Dr. Rainer Bendick
Hozzáteszi, a település – Békéscsabától 1170 kilométerre – több katonai kórháznak adott otthont a háború végén, köztük egy magyar katonai kórháznak is. A temetőben 24 magyar katona sírhelye található, ám a német kutatók nem rendelkeztek elég információval róluk. Így fordultak segítségért Csabához.
„Mintha egy elfeledett ismerős nevét láttam volna meg” – sejlett fel Csabában, majd a Magyar Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Hadtörténeti Levéltár támogatásával kezdte meg a munkát. Levéltári dokumentumok, kórházi jelentések és német temetői adatok összevetése után sikerült: mind a 24 magyar katona személyazonosságát beazonosítani, meghatározni haláluk okát és pontosítani a magyar katonai kórház működését.
Egyebek mellett a kutatás során megrendítő felismerés született: az egyik elhunyt katona Békéscsabán született. Ez a csabai kutatót még elkötelezettebbé tette abban, hogy a munkát teljes mélységében befejezze. A Hadtörténelmi Levéltárban azonnal fogadták, és részletes útmutatást adtak arról, milyen dokumentumokat érdemes átnézni a magyar királyi katonai kórház történetének rekonstruálásához.
– Ezek az adatok később a német emléktábla szövegének alapját képezték – folytatja. – A magyar hadikórház és a temető története az emléktáblán 2025 nyara. Az elkészült emléktábla – amelyet a helyi diákok és a Volksbund munkatársai készítettek elő – részletesen bemutatja: a magyar katonai kórház működését 1944–45-ben, a Clausthal-Zellerfeldben működött több német és magyar katonai kórház tevékenységét, a Gräberfeld 6a sírmezőt, ahol a magyar katonák nyugszanak, a német katonák sírmezőit (Wehrmacht, Waffen-SS, Luftwaffe tagjai), a civilek és bombázási áldozatok parcelláit, a halálmenetek és kényszermunkások tragédiáját, valamint a magyar katonák névsorát, adataikkal együtt.
Megemlíti, az emléktáblán a magyar katonák nevei, halálozási adatai, kórházi bejegyzései is olvashatók – mindezek egy részét a csabai fiatalember kutatásai tették lehetővé. A magyar állam hivatalosan is elismerte a munkát a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma írásos levélben mondott köszönetet neki.
– A dokumentum egyebek mellett hangsúlyozza: a kutatás jelentős mértékben hozzájárult a történelmi emlékezet fenntartásához, az ilyen civil kezdeményezések „példaértékűek”. A levélből az is kiderült, hogy Maruzs Roland ezredes, az Intézet parancsnoka 2025 őszén Németországba látogatott, ahol a német partnerek, a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge figyelmét külön is felhívta a Clausthal-Zellerfeld evangélikus temetőjében kialakított emlékhelyre, mint a példás magyar-német összefogás és külön kiemelik a közreműködésem eredményét – mondja.
Az emléktábla 2025 nyarán készült el és került felállításra a temető központi részén. A település diákjai, a Volksbund szakemberei és több helyi szervezet dolgozott rajta hónapokon át.
– Ezek a katonák a hazájuktól messze haltak meg – jelenti ki. – A legkevesebb, hogy a nevük és történetük többé ne vesszen el. Két ország közös emlékezete a Clausthal-Zellerfeldben létrehozott emlékhely mára a magyar–német együttműködés egyik különleges példája is lett. A kutatás egyszerű kérdéssel indult: „Kik voltak ezek a magyar katonák?”. A válasz azonban több száz oldalnyi történelmi háttér, 24 életút feltárása, és egy új emléktábla formájában született meg.
A békéscsabai civil kutató munkája nyomán ma már tiszta és méltó emlék őrzi a magyar katonákat egy németországi temetőben – ott, ahol egykor elfeledve pihentek. Ők már nem térhettek haza. Nem láthatták többé szüleik arcát, nem hallhatták szeretteik hangját, és nem látták viszont az utcákat, ahonnan elindultak. De ma újra nevük van, történetük van, és emlékük él – egy távoli német város temetőjében, ahol végül méltó módon őrzik őket. Amíg vannak, akik kérdeznek, kutatnak és emlékeznek, addig ők nincsenek elveszve.
***
Két ország közös emlékezete a Clausthal-Zellerfeldben létrehozott emlékhely mára a magyar–német együttműködés egyik különleges példája is lett.
