Új gyorsforgalmi út köti majd össze Debrecent, Békéscsabát és Szegedet

2019. augusztus 5. 11:39 | behir

Elkezdték a Debrecen—Békéscsaba gyorsforgalmi út tervezését, amely része a Debrecen—Szeged-összeköttetésnek, és amely a tervezett mohácsi hídon át kapcsolódik a dunántúli M9-eshez. A vidéki Magyarországot körbeölelő, a „vidék nagykörútjaként” is emlegetett gyorsforgalmi útvonal tehermentesíti majd a meglévő, fővárosközpontú sztrádahálózatot - közölte a Magyar Nemzet.

A napokban módosították a kivitelező tervezőiroda szerződését, amely Debrecen és Békéscsaba gyorsforgalmi úttal történő összeköttetése tanulmánytervi vizsgálatának elkészítéséről szól – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A nyertes feladata magában foglalja döntés-előkészítő tanulmány, környezetvédelmi hatásvizsgálat, tanulmányterv, költség-haszon vizsgálat, közúti biztonsági hatásvizsgálat elkészítését, valamint a környezetvédelmi engedély megszerzését. A tanulmányterv célja, hogy feltárja a hajdúsági és a békési megyeszékhely közötti gyorsforgalmi út kiépítésének lehetőségeit, változatokat dolgozzon ki ezzel kapcsolatban, határozza meg a műszaki jellemzőket és jelölje ki a részszakaszokat. A nyertes ajánlattevő az ÚT-TESZT Mérnöki és Szolgáltató Kft., a vállalkozói díj 437 millió forint. A módosítás a vállalási határidőt érinti, ami immár 2021 júniusa.

A tervezési munka része az eredeti pályázati kiírásnak, amely tartalmazza a Békéscsaba–Szeged gyorsforgalmi út megvalósíthatósági tanulmányát is. A két szakasz együttesen a Tiszántúl nem sugárirányú főútja, amely folytatódik a Duna–Tisza-közén és a Dunántúlon is. Az országos rendezési tervben a szekszárdi híd felé jelölték ki a nyomvonalat, azonban időközben a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) kiírta a közbeszerzési pályázatot a mohácsi Duna-híd kiviteli terveinek elkészítésére. A hídon keresztül vezet majd a Szeged–Pécs gyorsforgalmi út. Emellett a Tisza-parti városnál találkozik majd a meglévő M5-ös és M43-as sztrádával a tervezett Szeged–Debrecen útvonal.

A kormány azzal indokolta a Debrecen–Békéscsaba gyorsforgalmi út megépítésének szükségességét, hogy az – kapcsolódva a már épülő Miskolc–Kassa útvonalhoz – javítja az ország észak–déli irányú átjárhatóságát mind a személy-, mind az áruforgalomban. Mint ismert, az M30-as (Miskolc–Hidasnémeti) építése már megkezdődött, míg a Kassa felé vezető út a szlovákiai oldalon el is készült. A Debrecen–Békéscsaba szakaszon belül a Debrecen–Berettyóújfalu M35-ös néven már megépült mintegy harminc kilométeren. Hódmezővásárhely elkerülő szakasza ugyancsak elkészült, amely az építendő Békéscsaba–Szeged szakaszt 13 kilométerrel rövidíti meg.

A Dunántúlon M9-es néven tervezik a nem sugárirányú, hanem az országhatárral párhuzamosan épülő gyorsforgalmi utat. Az M9-esből eddig összesen csak mintegy húsz kilométeres szakasz épült meg, amely Szekszárdnál indul a 6-os főúttól, és autóútként ér át a Duna fölött – Szent László híd – az alföldi oldalon az 51-es főúthoz. Egy másik szakasz lehet a Kaposvárt elkerülő 610-es út, ez is a majdani M9-es része. Azonban a Zalaegerszeget elkerülő, az ­M76-ost folytató rész valósulhat meg először négysávos autóútként az M9-ből. Az új szakasz az M8-asra vezeti majd a forgalmat, amely kétszer egy sávon, a településeket elkerülve éri el az osztrák határt Szentgotthárd mellett.

Eközben előkészítik az M9-es további szakaszait, legalábbis ez derült ki a közelmúltban nyilvánosságra hozott, a pénzügyi és az innovációs tárca által jegyzett versenyképességi programból, amelyben a közlekedési fejlesztések közül az M9-es autópálya megépítését emelték ki. Az M9-es autópálya dunántúli nyomvonala, azaz a Kőszeg–Szombathely–Körmend–Zalaegerszeg–Nagykanizsa–Kaposvár–Pécs–Szekszárd útvonal a régió nagyobb városainak bekapcsolódását biztosítaná a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. A korábbi M9-es nyomvonalának tervei Pécset nem érintették, ugyanakkor a mintegy 150 ezer lakosú megyeszékhely bekötése az egész térség vonzerejét növelné.

Az M9-es a Budapest-központú, sugaras gyorsforgalmi úthálózat oldására építendő, gyűrű irányú úthálózati elem. Az M8-as mellett az M9-es a gyorsforgalmi út, amely nem a fővárosból indul, hanem az országhatárral párhuzamosan, nagy félkörben karolja át az országot. A sugaras szerkezet azt eredményezi, hogy a Budapest felé vezető utakon és az M0-son manapság sok olyan jármű közlekedik, amelyeknek az úti célja fővárostól távoli város vagy körzet. A gyűrű irányú utak jelentős időbeli és üzemanyag-megtakarítást jelentenek, miközben a főváros környékének terhelése is jóval kisebb lesz.

Forrás: Magyar Nemzet

További programok »

FEL