A Czimmerer Zsolt által vezetett Makrofág Polarizáció Kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan reagálnak a szervezet makrofágjai az IFNγ és az IL-4 citokinek egyidejű jelenlétére.
A kísérletek igazolták, hogy a sejtek nem az egyik vagy másik állapotba kerülnek, és a jelek sem semlegesítik egymást. Ehelyett bizonyos géncsoportok kifejeződése az együttes jelenlét hatására jelentősen felerősödik.
A folyamathoz a STAT1 és STAT6 transzkripciós faktorok összehangolt működésére, a szabályozó régiók hiszton-acetilációjára, a BRD4 kofaktorra, valamint az IRF1 transzkripciós faktor jelenlétére van szükség.
Az egyik citokin által kiváltott kromatin-hozzáférhetőségi változás elősegíti, hogy a másik jel által aktivált faktor is ugyanazokhoz a szabályozó DNS-régiókhoz kapcsolódjon.
Daganatokban és súlyos asztmában is szerepet kaphat a felfedezés
A kutatók egy emlődaganatos egérmodell egysejt-RNS-szekvenálási adatain keresztül igazolták, hogy a folyamat élő szervezetben is jelen van: a daganatos mikrokörnyezetben azonosítottak olyan makrofágpopulációt, amely hordozta az újonnan feltárt génprogram jellegzetességeit.
Az eredmények hosszabb távon új terápiás célpontok azonosítását segíthetik elő olyan összetett kórállapotokban – mint a daganatos megbetegedések vagy a súlyos asztma –, ahol mindkét citokin egyidejűleg jelen van.
Nemzetközi összefogásban született meg az eredmény
A kutatás a HUN-REN SZBK és a Debreceni Egyetem, valamint négy neves amerikai intézmény (Johns Hopkins All Children’s Hospital, University of South Florida, Stanford University, Icahn School of Medicine at Mount Sinai) együttműködésében valósult meg. A munkában Varga Zsófia és Poscher Anna vállaltak kiemelkedő szerepet, az eredményeket pedig a rangos Nucleic Acids Research folyóiratban publikálták.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat via Hello Sajtó!
