Mint arról korábban beszámoltunk, a békéscsabai városvezetés hétfőn úgy döntött, hogy az operatív törzs október 14-i állásfoglalásának értelmében elmaradnak a következő időszakra tervezett megemlékezések, beleértve az október 23-ait is.
A történelem könyvekből vagy éppen az internetről számos ismeret szerezhető be a sokféleképp emlegetett 1956-os forradalom és szabadságharcról vagy az 1956-os népfelkelésről, Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalmáról, a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharcáról, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A forradalom és szabadságharc a budapesti diákok egyetemekről induló, békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
Az október 23-hoz kötődő budapesti tömegtüntetés legborzasztóbb jelenete az volt, amikor a kommunista pártvezetés a fegyvertelen tömegbe lövetett. Erre a mintegy 50 ezer főt számláló tüntető tábor fegyveres felkeléssel reagált. A Szovjetúnió kivonultatta csapatait az országból és tárgyalóasztalhoz ült az új kormánnyal. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen, az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.
A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába. Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza.
Ugrai Gábor, a Békéscsabai Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola történelemtanára, illetve a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesületének elnöke megkeresésünkre elmondta, fontos megemlékezni 1956 történéseiről, hiszen olyan eseménysorozatról van szó, amely a modern magyar történelem egyik legfontosabb része.
– Október 23. nekem a reményt jelenti. Reménykedtek az egyetemi hallgatók, hogy felvonulásuk sikeres lesz, hiszen sokan csatlakoztak hozzájuk és követeléseik eljutottak az emberekhez. Reménykedtek Magyarország polgárai abban, hogy élhetőbb országban nőnek fel gyermekeik. Reménykedtek a kommunista tömb államaiban, hogy a magyarok győznek és saját hazájukban is elsöprik a sztálinista rémuralmat – fogalmazott Ugrai Gábor.
Bár a nyilvános rendezvények elmaradnak, egyénileg mindenki elhelyezheti az emlékművek előtt a mécseseket, főt hajtva 1956 hősei és áldozatai előtt. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület emlékező sétát szervezett 9 órától Békéscsaba belvárosában, bemutatva az érdeklődőknek a forradalom helyszíneit. Ugrai Gábor kiemelte, hogy a helyieknek azokat a békéscsabai emlékeket és helyeket kívánják bemutatni évről-évre, amelyek az 1956-os forradalomhoz kapcsolódnak. Az egyesület célja az emléksétával az, hogy ne csupán a pesti eseményeket ismerjék az emberek, hanem azt is, ami Békéscsabán történt.
Forrás: behir.hu / Wikipédia
