Petőfi Sándor 1844-ben írt veres meséjét, a János vitézt viszi színre a Békéscsabai Jókai Színház. A rímes szövegű alkotásban a költő olyan történetet mond el, amely távol áll a műfajtól. A klasszikus darabot az általános iskolákban kötelező jelleggel tanítják.
– Az elmúlt évtizedekben Petőfi Sándor szellemisége háttérbe szorult – mondta el Koltay Gábor. A rendező éppen ezért szeretne visszatérni szellemileg, gondolatilag az íróhoz, így átigazította, átírta a darabot, nagyon sok Petőfi versrészletet emelt be, megtartva a "vándorlás" motívumokat az elbeszélő költeményből.
A mű zenei átirata rendhagyó, hiszen figyelembe veszi Kacsóh Pongrác közel 120 éve írt daljátékát, ugyanakkor az egészet rock-folk zenei elemek felhasználásával hangszerelték át, Koltay Gergely vezetésével. Az ígéretek szerint az új hangszerelés kihatással lesz többek között a koreográfiára is.
– Az elbeszélő költemény stílusából kifolyólag a néptáncból indulunk ki, viszont az új hangzásnak köszönhetően egyfajta újítás kerül a tánc, illetve a színpadkép felépítésébe – mondta el ifj Mlinár Pál, koreográfus.
A jelmezek tervezése telt a legkevesebb időbe. A jelmeztervező elmondta: 7-10 nap alatt sikerült megtervezni a viseleteket, hiszen a Békéscsabai Jókai Színház nagyon jó raktárrak rendelkezik.
– Tudtam, hogy ezeket ki tudjuk állítani úgy raktárból, hogy az alapruhák meglegyenek. Ezeket átdíszítve másik korba tudjuk áthelyezni – tette hozzá Vesztergombi Anikó
A társulat az elbeszélő költemény és a zenemű eredeti szellemiségének megtartásával, színpadi megjelenésével Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulója előtt kíván tisztelegni.
