A vádlott tulajdonában áll egy Békéscsaba, Baross utcai kis társasházi lakás, amely az egyik pénzintézet jelzáloghitelével terhelt, a vádlott ugyanis még 2007-ben 1,9 millió forint összegű, ingatlanfedezet mellett nyújtott, svájci frank alapú hitelt vett fel. A hitel törlesztésével a vádlott 2015-ben már elmaradásban volt, az év végén közel 3 millió forintot tett ki a tartozása. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – a vádlott elhatározta, hogy úgy próbál meg pénzt szerezni, hogy eladja a lakását. Talált is rá vevőt, egy régi ismerősét – a későbbi sértettet –, akivel 1,6 millió forint vételárban egyeztek meg, és 2015 szeptemberében adásvételi szerződést is kötöttek az ingatlanra. A vádlott tisztában volt azzal, hogy a bank felé a vételárat meghaladó összegű tartozása áll fenn, melyet nem tud kifizetni, ezért törlési engedélyt a bank részére nem fog kiadni, ennek ellenére a vádlott a vevőnek és az eljáró ügyvédnek azt állította, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog ugyan még nem került törlésre, de a hitelt már kifizette, ezért az ingatlant tehermentesen tudja eladni. A szerződésben rögzítésre került, hogy a szerződéskötés napján a vevő 600 ezer forint vételárat adott át a vádlottnak, míg a vádlott vállalta, hogy október közepéig beszerzi a banktól a törlési nyilatkozatot és annak bemutatását követően a sértett a fennmaradó vételárat megfizeti.
A vádlott és a vevő 2015. október 14-én ismételten megjelentek az ügyvédi irodában, ahol a vádlott valótlanul akként nyilatkozott, hogy a törlési nyilatkozatot nem hozta ugyan magával, azonban azt rövidesen pótolni fogja. A vevő a régi ismeretségre és szomszédi viszonyra tekintettel a vádlotti állítást nem vonta kétségbe és átadta a részére a fennmaradó 1 M Ft vételár hátralékot, a vádlott pedig írásbeli nyilatkozatával hozzájárult ahhoz, hogy a sértett tulajdonjogát a földhivatal bejegyezze. Az ügyvéd az adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtotta, azonban az a tulajdonjog bejegyzését jogerősen elutasította arra tekintettel, hogy a jelzálogjog jogosult hozzájáruló nyilatkozatát a sértett csatolni nem tudta. A sértett az adásvételi szerződést a vádlott tévedésbe ejtő nyilatkozata miatt kötötte meg; amennyiben tudomása lett volna arról, hogy az ingatlant a vételárat meghaladó tartozás miatt fennálló jelzálog terheli és azon tulajdonjogot nem szerezhet, úgy a vádlottnak a vételárat nem fizette volna ki.
A Békéscsabai Járási Ügyészség a nő ellen nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat. A járási ügyészség vádiratában a cselekményét beismerő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a bíróság kötelezze őt a sértett kárának megtérítésére is.
Forrás: Békés Megyei Főügyészség
