A tárlat központi kérdése az, hogyan is került négy, koponya nélküli csontváz az egyik pincehelyiség padlózata alá 20-30 centivel.
– Amikor 2014-ben a felújításoka végezték a kastélyban, ebben a pincében leltek rá azokra a csontvázakra, amelyek érdekes módon koponyacsont nélkül pihentek a földben. Tulajdonképpen köréjük épült a kastély, akárkik is voltak ők – ennek próbálunk utánajárni a kiállítás kapcsán – mondta el a tárlat vezetője, Szilágyi Sándor történész.
Fotó: Kovács Dénes/behir.hu
A pincetárlat egyrészt a korszakot, a régészek, történészek munkáját, valamint a fellelt maradványokhoz kapcsolódó történeteket, sorsokat járja körül, bemutatva egyben a kastély történetét is
– Négy férfiról van szó, többük csontjain forradások találhatóak, amelyek valószínűleg harci eszközöktől származó sérülések nyomai. Ők maguk is harcosok lehettek tehát. A radiokarbonos vizsgálat alapján, valamint a régészek megállapítása szerint vagy a 16., vagy a 17. században éltek. A kérdésben perdöntő bizonyítéknak tűnik a csontok alatti földrétegben talált izniki edénytöredék a török korból. Nagy kérdés, hogy vajon kik lehettek azok, akiket a törökök megfosztottak a fejeiktől, de a hiányzó adatokat analógiákkal, mintákkal ki tudjuk tölteni – tette hozzá a tárlatvezető.
Maga az Almásy-kastély a gyulai vár elfoglalása idején természetesen még nem állt, így annak a kérdése is felmerült, mi lehetett akkor a majdani épület területén. A törökök 17. század végi kivonulása után a Rákóczi-szabadságharcban ismét megostromolták a várat. Harruckern János György 1720-as érkezését követően uradalmi központtá nevezte ki Gyulát, ő még a vár területén belül építtetett magának egy kisebb kastélyt, melynek falszakaszait a régészek megtalálták. Az Almásy-kastély csak később épült meg, legutolsó átépítése, amikor a pince is bővült, 1902-ben történt.
