A Nemzeti Örökség Intézete idén nyolcadik alkalommal hirdette meg az Emlékhelyek Napját. Az országban összesen 35 intézmény vett részt az egésznapos programsorozatban, köztük a Gyulai vár. Az erődítmény mindenekelőtt műemléki szempontok miatt emelkedik ki, hiszen a gótikus téglavár-építészet szép példája. 1566-ban török kézre került, a keresztény seregek 1695-ben foglalták vissza. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadászati jelentőségét. A hátsó homlokzata előtt álló emlékhely az 1849-ben lefegyverzett magyar honvédtisztekre, köztük a későbbi vértanúkra emlékeztet, akiket innen vittek az aradi vesztőhelyre.
– A vár maga egy történelmi emlékhely, ne feledjük, hogy 1566-ban 63 napig dacoltak a magyar védők a tizenötszörös török túlerővel szemben, valamint 1849. augusztus 23-án a vár és a kastély között tette le a fegyvert a honvéd tisztek jelentős része, akiknek nagy része Világos melletti szőllősi sík adta meg magát. A orosz cári hadvezetés a tiszteket nem fegyverezte le Világosnál, hanem először Sarkadon keresztül Gyulára szállította, ahol az egyezmény részeként átadta őket az osztrákoknak. Az osztrákok döbbenten vették észre, hogy a magyar tisztek még fegyverrel vannak, így azonnal parancsba adták, hogy meg kell őket ezektől fosztani – elevenítette fel a vár múltját Szilágyi Sándor történész. Hozzátette: 1989. augusztus 23-án nyílt meg az erődítményben az az emlékhely, ami betekintést enged a fegyverletétel körülményeibe.
A színes programok között többek között szerepelt a működő kovácsműhely bemutatása, a középkori lúdtollal írás, egy solymászbemutató, a kézenfog a történelem című tárlatvezetés, a csatazaj a középkorban – interaktív előadás és fegyverbemutató, valamint a Vitézek és védművek című ismeretterjesztő előadás a Gyulai vár 1566-os ostromáról, illetve a honvédtisztek fegyverletétele Gyulán c. előadás. Az események nagy része folyamatosan elérhető a vár nyitvatartási idejében kedd és vasárnap között, a pontos időpontokról a kiállítóhely weboldalán találnak részletesebb információkat.
