A 48 éves nő és a 65 éves férfi legutóbb 2019-ben ugyanabban az ügyben éppen közokirat-hamisítás miatt álltak bíróság előtt. A férfi – a nő kérésére és közreműködésével – 2015 áprilisában egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapított, a céggel azonban valós gazdasági tevékenységet nem kívántak folytatni, így a cégjegyzékbe, mint közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok kerültek bejegyzésre. A társaság létrehozásának célja az volt, hogy hozzásegítsék a gépkocsit vásárlókat az őket terhelő vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség kijátszásához. Ennek érdekében a nő és a férfi a cég nevének felhasználásával ellenszolgáltatás fejében fiktív adásvételi szerződéseket készített, melyek valótlan tartalma alapján a gazdasági társaság szerezte meg az érintett, mindösszesen 314 db gépkocsi tulajdonát, kihasználva azt a szabályt, hogy a gépjárműforgalmazással foglalkozó cégek mentesülnek a gépjárművek megvásárlással járó vagyonszerzési illeték megfizetése alól. A valóságban azonban a járművek a valódi vevők birtokába kerültek, akik azokat anélkül használhatták, hogy a megvásárlással járó illetéket meg kellett volna fizetniük.
A nő akként járt el, hogy a vele vagy családtagjaival kapcsolatba kerülő személyek gépkocsi-tulajdonszerzése érdekében egy kitöltetlen, biankó adásvételi szerződést előzetesen lepecsételt a cégbélyegzővel, majd azt a fiktív ügyletről tudomással bíró férfi a gazdasági társaság bejegyzett képviselőjeként aláírta. Az üres szerződést a nő átadta a vásárlást lebonyolító valódi vevőnek, aki azt kitöltötte és a jóhiszemű eladóval aláíratta azt, majd visszajuttatta a nő részére, aki benyújtotta a cég tulajdonjogának bejegyzése végett a kormányhivatalba. A nő a személygépkocsik valós tulajdonosait egy füzetbe jegyezte fel a keresztnév vagy becenév megjelölésével, a gépkocsi rendszámának és típusának a feljegyzésével, továbbá a szerződéskötés időpontjának rögzítésével.
A megvásárolt gépkocsit a tényleges tulajdonos – vagy az érdekkörébe tartozó személy – használta, és annak későbbi eladásának szándéka esetén a nővel vette fel a kapcsolatot, aki ezt követően a fent írt módon ismét közreműködött a valótlan tartalmú adásvételi szerződések elkészítésében; közreműködéséért 10-30000 Ft-ot kapott a tényleges tulajdonosoktól.
A járművek valós vevői közül a nyomozás során több személyt sikerült azonosítani – nyolccal szemben vádemelésre került sor, néggyel szemben az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott.
A járási ügyészség vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság valamennyi terheltet halmazati büntetésül pénzbüntetésre ítélje, ezen felül a nőtől és a férfitól a bűncselekménnyel elért vagyoni előnyt vagyonelkobzás révén vonja el, illetőleg a cégvezetőként bejegyzett férfit határozott időre tiltsa el gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől, mint foglalkozástól. Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik.
Forrás: Békés Megyei Főügyészség
