Évek óta nem elegendő a csapadék a dél-békési földeken, sőt, a 2022-es történelmi aszályt követően még mindig hiányzik a víz a földekből, a nyári időszakban a talajvíz két és fél méter alatt marad – fogalmazott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Igazgatóságának általános alelnöke. Bozó József hangsúlyozta: az elmúlt 100 évben a tavalyi volt a legcsapadékosabb november, ami segített feltölteni a talaj felső szintjét.
– Jelenleg a novemberi és decemberi csapadéknak köszönhetően, mintegy 40-50 centiméter mélyen szépen átázott a talaj. Ha ezt meg tudnánk őrizni tavaszig, akkor a vetésnél és annak ápolásánál nagyon sokat segítene. Persze ehhez az is szükséges, hogy ne legyen nagy belvízkár. Békés vármegyében főleg a szikes, alacsony aranykoronájú földeken, leginkább olyan területeken, amelyek annak idején a volt Körös-mederhez tartoztak jelennek meg belvíz elöntések – tájékoztatott Bozó József. Hozzátette: a vármegyére főként a februári, márciusi belvíz a jellemző, de az is csak akkor okoz problémát a mezőgazdaságban, ha 15-20 napnál tovább fennáll.
Arról már a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója beszélt, hogy jelenleg minimális az egybefüggő, belvízzel elöntött terület. Szabó János elmondta: tíz belvízvédelmi szakaszból kettőn nincs készültség, hét szakaszon pedig elsőfokú készültség van érvényben.
– Nem kizárólag a csapadék hatására kialakult belvízről beszélhetünk, hanem ezúttal a csapadékokból kialakult lefolyásokat kellett a folyóba beemelni, mivel a romániai területeken is – főleg a karácsony előtti időszakban – voltak olyan esőzések, havazások, amelyek a folyók vízszintjét kismértékben megemelték. Ez az esetünkben a készültségi szintet nem érte el, de annyira magas lett a folyók vízszintje, hogy a csatornákból gravitációsan nem folyt ki a víz, ezért szükséges volt a többszöri szivattyúzás – tájékoztatott Szabó János.
Az igazgató kiemelte: egyedül a Hosszú-foki belvízvédelmi szakaszon van másodfokú készültség, ami azt jelenti, hogy ott nem csak nappal, hanem éjszaka is szivattyúznak.
