Szigeti Antal: Az orgona a legalkalmasabb hangszer arra, hogy Istent dicsőítse

2021. augusztus 13. 16:50 | Mikóczy Erika

Elkészült a Páduai Szent Antal Társszékesegyház orgonája, amelyet csütörtökön koncerttel avattak fel. A koncerten Szamosi Szabolcs Liszt Ferenc-díjas orgonaművész és Gyermán Júlia hegedűművész játszott. A templom orgonájának történetéről Szigeti Antal katolikus plébánossal beszélgetett a 7.Tv Művészbejáró című magazinjában Vári Bianka műsorvezető.

– Mit tudhatunk az orgona történetéről? Honnan származik?

Egy orgonagyártó cég építette még 1928-ban, tehát a templomépítést követő 18. évben, mivel 1910-ben nem volt arra pénz, hogy egy szép nagy orgonát is beépítsenek a templomba. Komolyabb felújítás nem volt, tehát aktuális volt már.

 

– Milyen forrásból újulhatott meg az orgona?

Két évvel ezelőtt adott koncertet nálunk Szamosi Szabolcs Sebestyén Mártával. Akkor állapította meg a művész úr, hogy bizony szükség lenne egy komoly felújításra. Kapóra jött az a program, amelyet az állam írt ki orgonák felújítására, fel is hívta a figyelmemet arra, hogy pályázzunk mi is. Így jutottunk 5 millió forintos támogatáshoz, amely ugyan nem volt elegendő a teljes felújításhoz, de a fennmaradó költségeket az egyházközség fedezte. A felújítás részeként megtörtént a teljes sípsor tisztítása, intonálása, hangolása, a hibák kijavítása, a szélláda cseréje. A szélláda nagyon fontos része az orgonának, és az már nagyon elavult volt. Úgy kell elképzelni, mintha valakinek rossz lenne a tüdeje, és már nem győzné levegővel a hangszálakat.

 

 

Most már eredeti állapotában szólalhat meg az orgona, ami nagy öröm, hiszen azon felül, hogy liturgikus funkciót tölt be, minden szentmisén megszólal, mint kísérő hangszer. Az orgona koncertekre is alkalmas, igazi élményt tud adni azoknak, akik szeretik a komolyzenét. Ha orgonáról beszélünk, akkor mindjárt egy templomhoz asszociáljuk, és valóban, az orgona egy olyan hangszer, amelynek megszólalása az emberben máris azokat az érzelmeket ébreszti fel, amelyeket a templomokban tapasztalhat meg. Mondhatnám úgy is, hogy az orgona egy megszentelt hangszer, a legalkalmasabb arra, hogy a szent zenét szolgálja, Istent dicsőítő élményt adjon.  

 

– A felújítások ideje alatt is tartottak szentmisét. Hogyan tudták helyettesíteni a hangszert ezekben az időkben?

A munka nem úgy zajlott, hogy az egész hangszer megszűnt működni. Az orgona sok sípsorból áll, tehát ha egy sípsort javítunk, attól még a többi működik. Egy sípsor alatt értünk egy regisztert is. Van két manuálja, ha az egyiket javítjuk, attól a másik még tökéletesen működik – így szakaszosan megtörténhetett a felújítás, és mindig volt olyan része az orgonának, amelyik funkcionálisan megszólalhatott, és alkalmas volt a liturgia kíséretére.

 

Szigeti Antal (fotó: behir.hu)

 

 

– Ön személy szerint hogy viszonyul a hangszerhez? Szereti az orgonát, esetleg játszik rajta?

Elfogult vagyok az orgonával kapcsolatban, mert gyermekkorom óta ez volt az a hangszer, amit a templomban hallottunk. Magam is alapszinten orgonálok. Valamikor jártam zeneiskolába, bár ott nem zongorázni és az orgonálni tanultam, hanem hegedűn gyakoroltam. Miután a teológiára mentem, attól kezdve inkább az orgona érdekelt, és sokkal hasznosabbnak is tartottam, hogy azon legalább kántori szinten megtanuljak játszani. Sokat gyakoroltam, természetesen nem érem el azt a szintet, hogy koncertet adjak, de nagyon kedvelem, és mindig szívesen hallgatom.

További programok »

Kultúra

Gyűjtést szerveznek az „ötödik” Magnának, Magda Lajosnak

Három hete mélyaltatásban fekszik egy budapesti kórházban a mezőtúri születésű, de jó másfél évtizede, ezer szállal Békés megyéhez kötődő Magda Lajos. A kiváló zongorista korábban jó néhányszor volt az ötödik Magna tag.
2022. január 17. 15:24
FEL