Szeptember 8-án immár 16. alkalommal érkezik el a magyar dal napja. A jeles napot 2008-ban Presser Gábor előadóművész és dalszerző álmodta meg, 2010 óta pedig különböző városok közül kerül ki a magyar dal fővárosa, ahol egy három napos esemény épül e téma köré.
Az eseménynek egyébként 100 évre visszavezethető hagyománya van, bár akkor még teljesen más célja volt a kiötlőknek. Az 1920-as évek elejétől tervben volt egy olyan nap, ami segíti megerősíteni a nemzeti összetartozás kötelékét az emberek között, amire később még inkább megnőtt az igény trianoni békeszerződés aláírása után.
A magyar dal napját végül 1922-ében rendezték meg először, amikor is, egyelőre csak a határokon belül, összegyűltek az ország minden pontjáról érkező dalárdák. Az emberek együtt énekeltek ezzel is valamelyest enyhítve a múlt eseményének fájdalmait. Később a II. világháború után kialakult kommunista rendszer alatt minden civil szervezet megszűnt és ezzel együtt a magyar dal napja is kikopott a köztudatból.
A magyar dal napja, Békéscsaba, 2013 (Fotó: Such Tamás)
Napjainkban a Presser Gábor-féle magyar dal napján már a nem dalárdák és nótakörök örökítik tovább az évek óta nagy becsben tartott dallamokat. Felváltották őket az újabbnál újabb könnyűzenei műfajokat megszólaltató zenekarok és zenei formációk.
A magyar dal napja, Békéscsaba, 2013 (Fotó: Such Tamás)
Az esemény célja többek között az is, hogy a még alig ismert zenészek bemutathassák saját művészetüket, ezáltal is megismertetve magukat a fogyasztó közönséggel.
A magyar dal fővárosa egyébként Békéscsaba is volt még 2013-ban, amikor a diákoktól kezdve, a zenekarokon keresztül egészen a helyi közlekedésig mindenki derekasan kivette a részét, mert a magyar dal összeköt zenészt, énekest és hallgatóságot egyaránt.
Forrás: magyarnemzet.hu
