Amikor a keresztények üldöztetése a végéhez közeledett, maga is keresztény hitre tért. 303-ban azonban az üldözések újra fellángoltak. Flórián, miután egy keresztények elleni katonai fellépés alkalmával beavatkozott, elfogták, és színvallásra kényszeríttették. Mivel nem tagadta meg hitét, követ kötöttek a nyakába és 304. május 4-én az Enns folyóba dobták.
Szent Flóriánban a tűzvésztől oltalmazó védőszentet tisztelték az emberek. E napon nem dolgoztak például a kovácsok, lakatosok és kéményseprők… Általánosan elterjedt szokás volt, hogy május negyedikén vízzel locsolták meg a házakat, ami a tűzvész elhárítását célozta.
Német nyelvterületen Flórián napján elterjedt népszokás volt a madárijesztő-állítás. Ha egy lány a kérőjének kosarat adott, Flórián napján egy madárijesztőt kapott a fiúktól (Tattermann). A legények egyes leányokkal szembeni ellenszenvüket úgy juttatták kifejezésre, hogy madárijesztőt akasztottak a háza tetejére, vagy az udvar egyik fájára. Ugyanezt a célt szolgálta az udvar, vagy a ház előtti útszakasz felszórása szalmával, pelyvával, rőzsével, venyigével vagy kukoricaszárral. (Ez utóbbi szokást néhány helyen húsvét éjszakáján is gyakorolták.) Valaha e hagyományok alapját is mágikus jelentőségük, azaz a boszorkányok megtévesztése képezte.
A májusi fagyosszentek – Szervác, Pongrác, Bonifác (május 12 – 14.) – fontos időjárásjósló napoknak számítottak. A régiek megfigyelése szerint e napokon gyakran lehűl a levegő, nagy esőzések vannak, néha fagy is, ami nem tesz jót a várható termésnek. Úgy tartották: „Pankraz, Servaz und Bonifaz ohne Regen sind für die Winzer große Segen.” „Eső nélküli Pongrác, Szervác, Bonifác, szőlősgazdáknak nagy áldás!”. Hajóson például szobrot emeltek a szőlősgazdák védőszentjüknek, Szent Orbánnak (május 25.). A néphit szerint a nap időjárása befolyásolta a szüretet. Ha szép idő volt, a szőlősgazdák borral locsolták, és sok virággal díszítették fel a szobrot. Rossz idő esetén vízzel öntötték le büntetésképpen.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzata
