Szemelvények a békéscsabai zsidóság 1944-es történetéből (2.)

Az 1944. március 19-i német megszállás gyökeres változásokhoz vezetett a békéscsabai zsidóság helyzetében.

 

A békéscsabai zsidóság történetének egy újabb lapját mutatjuk be sorozatunkban.

Az 1944. március 19-i német megszállás gyökeres változásokhoz vezetett a békéscsabai zsidóság helyzetében.  Az ország miniszterelnökévé Horthy Sztójay Dömét nevezte ki. A kormány a közigazgatási apparátus, a csendőrség és a vasúti hálózat aktív és gyors közreműködésével végrehajtotta a magyarországi zsidóság kirekesztését, kifosztását, összegyűjtését és deportálását a megszállt német területeken létrehozott haláltáborokba.

(Képünkön balra a szarvasi Fenyő Gizella és dr. Székely György láhtató 1944 tavaszán, deportálásuk előtt, sárga csillaggal a ruhájukon. Dr. Székely György a holokauszt áldozata lett, Fenyő Gizella túlélte a koncentrációs táborokat.)

A megszállás napján razziákat tartottak, a vasútállomásokon a zsidó vallásúakat elhurcolták. Ekkor kapták el a Pestről hazautazni készülő csabai Prónai Annát és másokat, akik rövidesen a kistarcsai internálótáboron keresztül Auschwitz-Birkenauba kerültek. Ők voltak az első magyarországi és csabai zsidók, akiket a megsemmisítő táborba vittek. A karjukba számsort tetováltak, Prónai Anna a 80041-es számot kapta, ami haláláig olvasható volt. Megkezdődött a tekintélyes zsidó értelmiségiek összegyűjtése és internálása. 24 csabai zsidó férfit hurcoltak el, a szentgyörgypusztai internáló táborba, ahonnan később Auschwitzba kerültek.

Áprilisban előírták a megbélyegző sárga-csillag viselését. A 10×10 cm átmérőjű, sárga színű, hatágú csillagot a felsőruházaton a bal oldalon kellett viselni minden hat éven felüli, zsidónak minősülő személynek. A következő lépésben elrendelték, hogy a zsidók a pénzügyigazgatóságnál kötelesek bejelenteni vagyonukat és bezárni üzleteiket. Békéscsabán 226 boltot és 137 ipari vállalkozást zártak be. A város nem zsidó lakossága részéről 1944 tavaszáig leginkább semleges, közömbös magatartást lehetett tapasztalni. A sárga csillag bevezetése után azonban több alkalommal az utcán inzultáltak embereket, a házakra antiszemita feliratokat festettek vagy betörték az ablakokat, de voltak olyanok is, akik kiálltak régi barátaik mellett, igyekeztek segíteni nekik. A zsidó családok élete áprilistól kezdve, napról napra egyre nehezebbé vált.

„A sárga csillagot én is felvarrtam a kosztümömre és végigsétáltam a főutcán. Ekkor ért az első nagy csalódás, a szembejövő keresztény ismerősök elfordították a fejüket, hogy ne kelljen köszönniük.” – emlékezett vissza Montágh Ilona, a később ismertté vált logopédus Montágh Imre nagynénje az 1944 tavaszán Orosházán átéltekre.

Balogh István
 

 

 

 

Megosztás:

Címke: