A holokauszt legismertebb jelentése a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzeti szocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás, amelynek körülbelül hatmillió európai, zsidó származású ember esett áldozatul. Zsidó terminusa a soá, ami a teljes pusztulást, kiirtást jelenti.
1944. június 26-án a békéscsabai zsidó emberek történetének legsúlyosabb sorscsapása következett be. Bevagoníroztak 3118 rémült embert, időseket, fiatalokat, férfiakat, nőket és gyerekeket azért, hogy Auschwitzba szállítsák őket, ahol mindannyiukra megalázás, kín vagy halál várt.
– Az elpusztítottak között volt a közösség összes időse, a neológ és az ortodox főrabbi, a Csaba utcai Szeretetház minden lakója, valamint nagyapám és nővére is. A náci rezsim számokra redukálta ezeket az embereket, de azok az emberek, akiket üldöztek, kínoztak és megöltek, nem számok voltak. Ezen emberek mindegyikének volt származása, neve, története, elidegeníthetetlen méltósága. Reményekkel és álmokkal teli emberek voltak, akárcsak mi – fogalmazott beszédében Lukácsné Moskovitz Tamara, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja.
79 év telt el azóta, hogy a marhavagonok elindultak Auschwitzba. Egy felfoghatatlan hidegvérrel tervezett és végrehajtott népírtás volt ez, amely mai napig dacol minden logikával és józan ésszel – emelte ki.
Szarvas Péter polgármester és az önkormányzat képviseletében a város alpolgármestere vett részt a megemlékezésen. Varga Tamás úgy fogalmazott: a békéscsabaiak hálával tartozhatnak elődeiknek, akik között a zsidóság tagjai kiemelt szerepet játszott abban, hogy az egykori községből meghatározó várossá vált a település.
– Az első családok a 18. század végén telepedtek le, a 19. század közepétől Békés vármegye legnagyobb lélekszámú közössége élt Békéscsabán. Az 1890-es években az ortodox és neológ hitközség új, látványos, nagyméretű templomot épített, mellette iskola épületet alakított ki, amely kisebb nagyobb megszakításokkal, majd 1865-től folyamatosan működött. Az ortodox hitközség elemije 1884-ben nyitotta meg kapuit. Az első világháború után a békéscsabai gazdaság gyors fellendülésében a helyi zsidóság fontos szerepet töltött be. Békéscsaba agrárjellege ipari kereskedelmre változott és a környék gazdasági centrumává vált – kezdte beszében.
Hozzzátette: a két világháború között a fellendülő textilipar javarészt zsidó érdekeltséghez kötődött, illetve a 30-as években hat malom üzemelt a városban, ebből három, köztük a Rosenthal-malom is zsidó család tulajdonában állt, valamint a Steigerwald Ignácz által indított baromfifeldolgozó üzem is az ország élvonalába tartozott. Elmondta: Békéscsaba már akkor híres volt nyomdaiparáról, a város hat nyomdája közül hármat zsidó család üzemeltett, köztük a Tevan Nyomdát. A kisiparosok száma pedig meghaladta a 20 százalékot, de jöttek a zsidótörvények és Békéscsaba fejlődése megtorpant – húzta alá a városvezető.
– Mind a két zsidó irányzat jelen volt, saját zsinagógával és intézményrendszerrel. A kiegyezés utáni általános fellendülés helyi előmozdítói voltak, az a Békéscsaba, amit ma ismerünk, egy közös munka eredményeként jött létre. A helyi zsidó lakosság beilleszkedett az itteni társadalomba és aktív alakítója volt annak. Eleinte házalók és kiskereskedők voltak, de végül nagyobb vállalatokat is vezettek – emelte ki a Mazsihisz, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Grósz Andor hozzátette: fenntartottak jótékonysági intézményeket, iskolákat és könyvtárakat.
A MNI. Békés Megyei Levéltára nyugalmazott igazgatója elmondta: bár a békéscsabai születésű Hirsch Gábor a halála előtt leírta, hogy a 30-as évek végéig a megkülönböztetés kevés jelét lehetett észrevenni az iskolákban és a civil életben, mégis a legnagyobb változás ebben az időben történt, hiszen a zsidókat Magyarország számára veszélyesnek titulálták.
– 1944 májusában, amikor a deportálás előtt álló zsidóktól elvették a vállalkozásaikat, akkor arra a 220 kereskedői vállalkozásra és mintegy 135 ipari vállalkozás mindre volt jelentkező, volt amelyikre több is. A 30-as években megkezdett gonosz gondolatok hatottak a társadalomra – fogalmazott Erdész Ádám.
A zsinagóga mellett 2016-ban felállított emlékfal őrzi mindazoknak a Békés megyei gyermekeknek, nőknek és férfiaknak az emlékét, akiket a holokauszt idején elhurcoltak azért, mert zsidónak születtek. Közel 3000 név szerepel itt, olyan embereké, akiket Békéscsabáról és további 20 településről deportáltak. Minden név mögött egyéni sors és tragédia áll.
A mártíristentiszteletet Markovics Zsolt főrabbi tartotta.
Galéria
