A holokauszt legismertebb jelentése a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás, amelynek körülbelül hatmillió európai, zsidó származású ember esett áldozatul.
A békécsabai megemlékezés elején Vozár M. Krisztián előadásában, zongorán, a Schindler listája című film zenéjét hallhattuk, amit John Williams szerzett. Ezután dr. Moskovits Sándor, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd beszélt a történelmi eseményekről, a zsidóság üldözéséről.
– 1944. június 26-án a békéscsabai zsidó emberek történetének legsúlyosabb sorscsapása következett be. Bevagonoztak 3118 rémült embert, időseket, férfiakat, nőket és gyerekeket azért, hogy Auschwitzba szállítsák őket, ahol mindannyiukra megalázás, kín vagy halál várt. Ezeknek embereknek volt nevük, elidegeníthetetlen méltóságuk, történetük... – fogalmazott.
A megyeszékhely polgármestere, Szarvas Péter, egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen, így dr. Bacsa Vendel jegyző képviselte az önkormányzatot.
– Évről évre összegyűlünk, hogy megemlékezzünk arról a tragédiáról, amely a zsidó népet érte. Azért, hogy felelevenítsük emlékeinkben a közel 2000 békéscsabai áldozatot, akiket szisztematikus kegyetlenséggel gyilkoltak meg a gyűlölet és a fajelmélet nyomán. Ne feledjük, hogy 1941 és 1945 között több mint 400 ezer magyar áldozata volt a holokausztnak. Az áldozatok halálmenetekben, haláltáborokban, tömeges kivégzésben veszítették életüket. A megyéből 6500 embert debortáltak, közülük majdnem 5000 ember volt magyar állampolgár – emlékeztetett a történelem szörnyűségeire.
"Összetartozunk, a ti fájdalmatok, a mi fájdalmunk is" – kezdte beszédében az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának elnöke. Vejkey Imre arról beszélt: ezt a fájdalmat minél több embernek fel kell ismernie, hogy minél többen legyenek a világosság igaz fiai és lányai.
– A sötét oldal a szövetség népeit nem csak a múltban akarta eltiporni, hanem a jelenben is. Ne feledjék, a múltban ez nyíltan a fajgyűlölet, a kirekesztés és a megvetés nevében történt, a jelenben burkolt ideológiák mögé bújva érezhetjük ezt. Ne hagyjuk, hogy a sötét oldal hatalomra jusson. A békéscsabai emlékfal is emlékeztessen minket arra, hogy a sötét időkben a zsidó testvéreinket deportálták – hangsúlyozta.
Takács Árpád kormánymegbízott kiemelte: a vérzivataros XX. század egyik legembertelenebb diktatúrája miatt mintegy 5000 Békés megyei ember soha nem térhetett vissza az otthonába, a családjai körébe.
– Ez bennünket, az utókort arra kötelez, hogy értelmetlen pusztítás és szenvedés soha többé ne fordulhasson elő a történelem során. Zsidó honfitársaink embertelen és értelmetlen halálával szűkebb pátriánk Békéscsaba, és a hat nemzetiséget magában foglaló, évszázadok óta együtt élő, sokszínű Békés megye közössége lett szegényebb és kevesebb – fogalmazott a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője.
Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke elmondta, hogy a zsidóságnak a soá szülők, nagyszülők és gyerekek elpusztítását jelenti. Hangsúlyozta: nem 600 ezer ismeretlen embert vittek el.
– Nem voltak rosszabbak, de jobbak sem. Ugyanolyanok voltak, dolgoztak, gyereket neveltek, kávézóba jártak és a Körös-parton sétáltak. Innen vitték el őket ebből a városból, az utcából, a mellettünk lévő házból, a szemben lévő lakásból – mondta.
A Békési Hit-gyülekezete megbízott vezetője, Karácson Zoltán arra figyelmeztette a következő generációt, hogy álljon ellen az antiszemitizmusnak, a vallási, faji, erkölcsi és etnikai megkülönböztetésnek.
– Minden emberi élet érték, ezért nem engedhetjük meg újra a zsidóellenes, rasszista megnyilvánulásokat, a bűnbak-képzést, ami a soához, azaz a zsidó népirtáshoz vezetett. Az idők változnak, mégis ez a harag, indulat, amely a második világháború idején teljesedett ki, ma ismételten felütötte fejét. Veszélyeztet, emlékeztet arra, hogy figyelnünk és vigyáznunk kell: ne történhessem meg mégegyszer. Nagy veszélyt jelent számunkra az Európa országaiban, köztük hazánkban is megjelenő, politikai antiszemituzmust képviselő erők megjelenése, amellyel szemben ki kell nyilvánítanunk nemtetszésünket és elutasításunkat, hogy véletlenül se tudjon kiteljesedni és fertőzni – hangoztatta.
Emlékező beszédet és imát mondott Radnóti Zoltán főrabbi, aki hangsúlyozta, hogy nem lélekfacsarás visszagondolni arra, hogy mi történt 77 évvel ezelőtt, hanem azért kell minden évben megemlékezni, hogy a gyerekeink ilyet soha ne tapasztaljanak meg.
– A mártírok neve a saját történelmünk. Nem magyar, nem zsidó, nem európai, hanem magyar és zsidó és európai. Mi vagyunk együtt. A saját gyerekeink színe előtt kell igent vagy nemet mondani a kérdéseikre. Ezért vagyunk itt és azért, hogy magyarként, zsidóként, európaiként, sőt gondolkodó emberként szembenézzünk a saját történelmünkkel. Sokszor nagyon nehéz. Évtizedek telnek el, hogy az ember beismerje azt, hogy tévedett – mondta.
Dr. Balogh István Or-Zse megbízott tanszékvezető végezetül elmondta, hogy a 2000-es évek békéscsabai megemlékezésein még a túlélők voltak többségben, de mára már egy sem él közülük. A megemlékezések utolsó látogatója az a Hirsch Gábor volt, aki 2020-ban hunyt el, ő 15 évesen került Auschwitzba – emlékeztetett.
– A kutatások a 2000-es évek elején folytak, a túlélők segítségével. Velük kezdtük el összegyűjteni a meggyilkoltak neveit, ma már mindez nem menne és tehetetlenek lennénk – tette hozzá.
Az esemény után a megemlékezők kövek elhelyezésével tisztelegtek a békéscsabai elhurcoltak előtt.
Galéria
