Idén nyáron felépül az emlékmű, amelyet június 26-án, vasárnap avatnak fel. Ugyanis 1944-ben ezen a napon indították el azt a marhavagonokból álló szerelvényt, amely a csabai zsidóságot Auschwitz-Birkenauba szállította és szinte teljesen elpusztította azt a közösséget, amelynek a története mintegy két évszázadot ölel fel.
Hosszú előkészületek után emlékmű épül Békéscsabán, amelyre a holokauszt békéscsabai és Békés megyei áldozatainak mindeddig megörökítetlen neveit fogják felvésni. Békés megyében a második világháborúig virágzó zsidó közösségek éltek, amelyeket a holokauszt alatt szinte nyomtalanul semmisített meg. Több mint ötezer zsidónak minősített Békés megyei férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg. A kevés túlélő kifosztva, testileg-lelkileg megkínzottan tért haza. Szeretteikből semmi sem maradt: testüket elégették, itthon maradt fényképeik, emlékeik a kifosztott házakban semmisültek meg. Az elpusztítottak emlékének megörökítése meghaladta a töredék közösség erejét. Mára már alig néhányan vannak életben azok közül, akik 1945-ben visszatértek Auschwitzból, a többi koncentrációs táborból.
A bíróság 2014-ben jegyezte be a Békés Megyei Zsidóságért Alapítványt, amely legfontosabb céljául tűzte ki az áldozatok nevének megörökítését. A Békéscsabai Zsidó Hitközség a Miniszterelnökség, Békéscsaba Megyei Jogú Város, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, több Békés megyei település valamint magánszemélyek támogatásával nyárra felépül az emlékmű, amelyet június 26-án, vasárnap avatnak fel.
A Békés megyei zsidóság története mintegy két évszázadot ölel fel. A temetők síremlékeit, a századfordulós folyóiratokat olvasva egy, a magyarságára büszke, a magyar földhöz ragaszkodó közösség képe rajzolódik ki. 1900 körül épültek fel a megye legpompásabb zsinagógái: a kéttornyú békéscsabai neológ, a szomszédos ortodox, a gyulai, orosházi, valamint a battonyai. A romantikus, keleties építészeti jegyeket is magukon viselő zsinagógák a településképek különleges elemeivé váltak. A zsidó iskolákba magas színvonaluk miatt sok keresztény szülő is szívesen járatta gyermekeit. Ekkoriban jöttek létre az első nagyszabású vállalkozások, amelyek fellendítették a megye gazdaságát és hírét vitték Békéscsabának az országhatárokon túlra is: felépült meg a vidék egyik legnagyobb malma, a Rosenthal malom, az ország első vidéki autókereskedése, amelyet Iczkovits Lipót hozott létre, valamint a Tevan Nyomda és Könyvkiadó Vállalat. Az első világháborúban a zsidó közösség jó hazafiként állt helyt. Trianon után Békéscsaba fokozatosan a térség egyik központja lett. A város orvosai, ügyvédei, építészmérnökei között is tekintélyes helyet foglaltak el a zsidó közösség tagjai. Dr. Reisz Miksa városi tiszti főorvos nevéhez fűződik a békéscsabai kórház bővítése és nyilvános közkórházzá fejlesztése. Tevan Rezső építészmérnök korát meghaladó modern Bauhaus stílusú épületei a megye építészetének jeles alkotásai. Az 1930-as évektől a növekvő antiszemitizmus és a gazdasági válság hatására csökkent a zsidóság lélekszáma. A korabeli sajtóból eltűnnek a zsidó kereskedők hirdetései, a hitközség életéről szóló cikkek, helyüket zsidóellenes hangvételű írások veszik át.
Egyre többen választották a kitérést, annak reményében, hogy így mentesülnek a zsidóellenes intézkedések alól, amelyek 1938-ban az első, majd egy év múlva a második zsidótörvénnyel vették kezdetüket. 1941-ben lépett életbe a harmadik zsidótörvény, amely meghatározta, hogy mindenki zsidónak számít, akiknek legalább két nagyszülője izraelita vallásúnak született, valamint erősen korlátozta a gazdasági értelmiségi pályákon a zsidóság számarányát. 1941-ben Csabán 2433-an tartoztak az izraelita felekezethez és rajtuk kívül további 125 kikeresztelkedett személy élt a városban, összesen tehát 2558 fő minősült zsidónak az érvényben lévő törvények alapján. Ekkoriban megkezdődött a zsidónak minősített férfiak behívása munkaszolgálatra. A behívottak közül sokan már 1942-43- telén Ukrajnában életüket vesztették a hiányos öltözék, élelmezés, az őrök és parancsnokok kegyetlenkedésének következtében.
Az itthon maradottak életlehetőségei egyre szűkültek, a zsidótörvények következtében sokan váltak munkanélkülivé, egyre több atrocitás érte őket, a fiatalokat kizárták a kulturális életből és a sportkörökből. Az igazi fordulatot azonban az életükben az 1944. március 19-én bekövetkezett a német megszállás jelentette.
Balogh István
