Mozgalmas volt az ősz Eleken, hiszen átadták az új városi könyvtárat, a Román Általános Iskola fejlesztését, illetve bejelentettek egy nagy volumenű óvodafelújítási projektet. Ráadásul nemrégiben átadtak egy új bölcsődét is, így 2022 végén bőségesen volt téma, amikor megkerestük Szelezsán György polgármestert, hogy értékelje az elmúlt évek történéseit és beszéljen a jövőbeli tervekről.
– Eleken milyen iskolafejlesztések történtek az elmúlt években?
– Még 2019 előtt megújult a Dr. Mester György Általános Iskola. Nyílászárókat cseréltek és homlokzati hőszigetelést kapott az épület, ami most az energiaválságos időkben megtérül. Az én időszakomban, tehát 2019 után a Román Általános Iskolában voltak fejlesztések. Az intézmény egy értékes és patinás épületben kapott helyet. Az iskola az utóbbi tíz évben megsokszorozta létszámát, hiszen volt olyan időszak, amikor 30 gyermek járt az iskolába, míg napjainkban több mint 120 diák vesz részt az oktatásban. A gyerekek kinőtték a tantermeket, így szükségessé vált egy fejlesztés. Leültünk Kozma Györggyel, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatán elnökével, miként lehetne megoldani a problémát. Végül a fenntartónak sikerült megszereznie az épület földszinti részét, ahol korábban üzletek voltak, majd teljesen felújította, új tantermeket és vizesblokkokat alakított ki. Egy aula is épült, ahol rengeteg iskolai programot lehet szervezni. A második fejlesztést nemrég adtuk át. Megújult az iskola tornaterme, hőszigetelték a falakat, nyílászáró csere és tetőfelújítás történt. Az iskola udvara is kicsi volt, így az önkormányzat területet adott át a fenntartó részére, ahol megvalósult a sportudvar.
– Miért volt időszerű egy új bölcsőde építése?
– Az utóbbi három évben a bölcsődei férőhelyek száma 7 főről 35-re emelkedett. A városban korábban egy 7 férőhelyes bölcsőde működött, ami nagyon kevés volt, így a szülők Gyulára és Kétegyházára hordták gyermekeiket. Amikor megkezdtem a munkát az volt a legfontosabb célom, hogy a bölcsődei férőhelyeket bővítsük. Egy 14 férőhelyes magánbölcsőde nyitotta meg kapuit és szeptembertől egy zöldmezős beruházásnak köszönhetően egy gyönyörű 14 férőhelyes épülettel bővült a bölcsődei férőhelyek száma. Elek egy sváb hagyományokkal rendelkező település, így az épület tervezésnél figyelembe vettük a helyi építészeti értékeket.
– Milyen óvodai fejlesztések történnek a városban?
– Az óvoda helyzete sokáig kérdéses volt. Eddig három telephelyen működött a városi intézmény, amely épületek nagyon rossz állapotban vannak. Jelenleg egy új, 100 férőhelyes óvoda épül 4 csoportszobával. Ez a Táncsics utcán, az új bölcsődénk mellett áll majd egy szintén értékes, sváb jellegzetességeket hordozó épület átalakításával. Az óvoda minden igénynek és minden előírásnak megfelel majd, hiszen sportszoba és hatalmas udvar épül, az utcán pedig parkolókat létesítenek. Az energiatakarékos épület akadálymentesített lesz. Megújul a III-as számú, Kétegyházi úti telephely is, így jövőben két helyen működik majd az óvoda, összesen 150 férőhellyel. A reményeink szerint idén szeptemberben már új környezetbe költözhetnek az óvodások.
– Ha már szóba kerültek a gyerekek, történtek játszótér bővítések is?
– Rendkívül fontosnak tartom, hogy az itt élő a családok jól érezzék magukat és minél több jó minőségű szolgáltatást megtaláljanak. Azt gondolom ez a legfontosabb, hiszen erre a régióra és Elekre jellemző, hogy a legtöbb szülő Gyulára, Békéscsabára jár dolgozni. Ugyan helyben is vannak munkahelyek, de a következő feladatunk az lesz, hogy a szolgáltatások rendbetétele után minél több munkahelyet hozzunk a településre. Visszakanyarodva a kérdésre. Fontos, hogy jók legyenek a közösségi terek, például a játszóterek is. Rendkívül rossz, balesetveszélyes állapotban volt a Liget és a Kétegyházi úti játszótér is. A Magyar Falu Programban pályáztunk, amelyhez némi saját forrást is hozzátettünk azért, hogy minél szebbek legyenek a játszóterek. 2022 elején átadtuk a Liget játszóteret, ahol tíz új játékot telepítettünk, majd nyáron a Kétegyházi útit is. A ligetünk két éve egy teljesen új kondiparkkal is gazdagodott, így a teljes család eltöltheti az idejét, hiszen amíg apuka és anyuka edz, addig a gyermekek használhatják a játszóteret.
– Sporttal kapcsolatos beruházások is voltak?
– Több kisebb sportfejlesztés is történt. Fontos, hogy a sportközösségek is fejlődjenek, ehhez természetesen kell infrastruktúra is. Nagyon jól működő íjjász és asztalitenisz egyesületünk van. Az íjjász klubban világbajnokaink vannak, aki országos és megyei versenyekről rendre éremmel térnek haza. Az asztaliteniszezőink megyei szinten nagyon jól szerepelnek és havonta versenyeket szerveznek a sportcsarnokunkban. A labdarúgó egyesületünk három évig nem működött. A klub az utóbbi háromévben a nulláról épült fel és most 120 igazolt sportolónál tart. Emellett két szakosztály foglalkozik küzdősporttal. Kellettek az infrastrukturális fejlesztések is. A labdarúgó pályán még bőven van teendőnk, de már sikerült egy kis faházat beszerezni a Magyar Falu Programban, amelyben rendezvények esetén kiszolgáló egység működik. Járdát építettünk, az öltözők hőszigetelést és nemesvakolatot kaptak, illetve a mellettük lévő betonozott részt is felújítottuk. A szertár eddig beázott, így a tetejét szigeteltük. A sportcsarnokot fejlesztettük, hiszen az összes sportegyesület használja, illetve alkalmanként a civil szervezetek, az egyház és az önkormányzat is tart itt rendezvényeket, továbbá iskoláink is igénybe vehetik. A játéktér teljesen megújult, a padlót felcsiszoltuk és új vonalakat festettünk, valamint kicseréltük a rossz állapotban lévő labdafogóhálót. Az öltözőben megújultak a vizesblokkok és festés is történt.
– A kultúrális intézményeket is érintették beruházások?
– Igen, ebben is történt előrelépés. A pandémia után rengeteg programot szerveztünk a művelődési házban. Negyedévente színházi előadások vannak és minden hónapban kiállítással várjuk a lakosságot. Nincs olyan hét, hogy ne legyen két-három program a művelődési házban. Ehhez igyekeztünk igényes körülményeket teremteni és a Magyar Falu Programban sikerült a kis és a nagytermet megújítani. Amikor ezt a két teret egybenyitjuk több száz embert tudunk befogadni. A padlózat új burkolatot kapott, kifestettünk és új eszközöket szereztünk be, mint például asztalokat, ruhafogasokat, táncszőnyeget, rendezvénysátrat és sörpadokat.
– Az utóbbi időben egy nagy volumenű kerékpárút fejlesztés is volt, erre miért volt szükség?
– Bármilyen pályázatot írnak ki azon elindulunk, hiszen bármilyen forrás érkezik Elekre annak csak örülni tudunk. A Magyar Falu Programban kiírtak egy kerékpárút hálózat fejlesztést, ezért úgy döntöttünk pályázunk, hogy felújítsuk a harmincéves kerékpárút-hálózatunk aszfaltját. A bicikliút út az újra aszfaltozással sokkal biztonságosabb lett, új útburkolati jeleket festettek fel, közlekedési táblákat helyeztek ki.
– Mi a település víziója?
– A víziónk egészen előremutató! A legfontosabb, hogy minél jobb minőségben, minél több szolgáltatást elérjen a lakosság és jó közösségek legyenek. Célunk, hogy amikor egy eseményre összegyűlik a lakosság, segítsük egymást és érezzük jól magunkat. A fejlesztések mellett sem mehetünk el, vannak még feladataink ezen a téren. Szeretnénk, ha minél előbb megújulna a Kétegyháza-Elek közötti útszakasz és kerékpárutat építenénk Gyula és Elek közé. Utóbbin már dolgozunk, az elképzeléseink tervezési folyamatban vannak. Tervezünk 4 kilométernyi belterületi úthálózat fejlesztést is, javarészt a földesutcák aszfaltozását a város peremterületein. Cél, hogy mindenki egyenlő feltételekkel közlekedjen. Január 31-ig megkapjuk az engedélyes terveket, amikkel nagyobb eséllyel pályázhatunk. Az eleki egészségház, illetve orvosi rendelő felújítása is hátra van, jelenleg arra várunk, hogy a Gyulai járás pályázhasson a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszban. Szeretném, ha Laudenbach tér felújulna, ahol a városi rendezvényeinket tartjuk. Azon dolgozunk a plébánossal és a nemzetiségekkel, hogy a városháza melletti katedrális templomunk külső homlokzata megújuljon, mert viszonylag rossz állapotban van. Az a célunk, hogy Elek betelepülésének háromszázadik évfordulójára, 2024-re elkészüljön a templom vagy legalábbis elinduljanak a munkálatok. Rengeteg tervünk van, szeretnénk minél élhetőbb és szerethetőbb települést építeni.
