Százmilliárdot spórolhatnánk, ha elfelejtenénk a készpénzt

A gyorsaság mára az élet legtöbb területén felértékelődött. Vásárláskor az egyik leggyorsabb és legkényelmesebb fizetési megoldás az egyérintéses, vagyis a PayPass. A Summa stábja annak járt utána, mennyire elterjedt ez a lehetőség Magyarországon.

Az egyik legfejlettebb pénzforgalommal az európai államok közül Svédország rendelkezik. Az országban ötből négy vásárlás elektronikusan zajlik, a hat legnagyobb bankból öt pedig készpénz nélkül dolgozik, amikor csak lehet. Utóbbinak köszönhetően például a bankrablások száma is 30 éves mélypontra zuhant az északi országban.

Hasonló folyamatok jellemzik Dániát is, ahol az összes tranzakció kevesebb, mint 30 százaléka bonyolódott készpénzben 2014-ben. Azóta ráadásul több kormányzati intézkedés is ennek mérséklésére irányult. Idén januárban a dán parlament például egy olyan javaslatot fogadott el, amely alapján a boltoknak engedélyezett, hogy az éjszakai órákban ne fogadjanak el készpénzt vásárlóiktól.

 

Megindult itthon is a változás

 

Hazánk a skandináv példáktól ugyan még távol áll, azonban az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően itthon is folyamatosan növekszik az elektronikus fizetések aránya.

– A készpénzhasználat még mindig viszonylag magas Magyarországon. Ha a vásárlási tranzakciók darabszámát nézzük, akkor a készpénz aránya még mindig 80-90 százalék között van különböző a felmérések alapján; 10-20 százalék között van az elektronikus fizetési módok aránya. Azonban ha a folyamatokat nézzük, akkor nagyon kedvező tendenciákat látunk. Az elmúlt 4-5 évben dinamikusan nő az elektronikus fizetések használata és aránya is. Például a bankkártyás fizetések esetében az elmúlt öt évben folyamatosan, évi 20 százalékot meghaladó mértékben nőtt a fizetési forgalom. Ha ez így folytatódik, akkor hamar nagyobb teret nyer majd az elektronikus fizetés Magyarországon is – mondta Varga Lóránt, az MNB főosztályvezetője az M1 Summa című műsorában.

A Magyar Nemzeti Bank 2017 I. negyedévére vonatkozó adatai szerint a hazai kibocsátású fizetési kártyák száma meghaladja a 8,9 millió darabot itthon. Ebből az érintéses fizetésre alkalmas kártyák száma elérte az 5,9 milliót, ami 2016 végéhez viszonyítva több mint 5 százalékos emelkedést jelent. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összes bankkártya kétharmada rendelkezik ezzel a kényelmi funkcióval.

– A bankkártyás vásárlások több mint 60 százaléka, majdnem kétharmada érintéses technológia használatával történt. Ami azt jelenti, hogy egy negyedév alatt közel 85 millió érintéses tranzakció volt hazánkban. Ez különösen annak a fényében nagyon magas szám, hogy csak néhány éve indult el a technológia – vélte a főosztályvezető.

 

Már adott az infrastruktúra is

 

A GKI júliusi felmérése szerint a magyarországi bankkártya-tulajdonosok fele használja az érintéses funkciót, 13 százalékuknak ugyan van lehetősége, de nem él vele, több mint egyharmaduk kártyája még nem alkalmas rá, míg 3 százalékuk nem tudja, mit jelent pontosan az „érintéses fizetés”. Magyarországon egyébként ma nagyjából 88 ezer kereskedőhelyen üzemelnek kártyaelfogadó-terminálok.

Az elmúlt években az infrastruktúra is jelentősen bővült itthon. Most nagyjából 110 ezer bankkártya-elfogadóterminál működik, és ezeknek már közel a 80 százaléka, tehát nagyjából 90 ezer terminál támogatja az érintéses fizetést.

 

Százmilliárdot lehetne spórolni

 

Szakemberek szerint az elektronikus fizetés terjedése azért is előnyös, mert a készpénzes tranzakciók szinte láthatatlanok a hatóságok számára, készpénzzel lehet a legkönnyebben illegális bevételekre szert tenni vagy épp adót eltitkolni. Ezzel szemben az elektronikus fizetések könnyebben ellenőrizhetők, így terjedésükkel az árnyékgazdaság mérete is mérsékelhető. A készpénzforgalom visszafogásával emellett az állami kiadások is csökkenthetők.

– A készpénzes fizetés sokkal költségesebb, hosszú távon nagyon sokba kerül nekünk. Még akkor is, ha a mindennapokban ez esetleg nem tűnik fel. A mi becslésünk szerint évente legalább 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani azzal, hogyha jelentősen nőne az elektronikus fizetések aránya – emelte ki Varga Lóránt.

A szakértő szerint az elektronikus fizetéssel szemben a készpénzhasználat komoly költségeket jelent például az őrzés, a tárolás, a szállítás vagy a hamisítás elleni védelem miatt. Ennek össztársadalmi költsége éves szinten 2014-ben 309 milliárd forint volt a kormány számításai szerint.

Forrás: M1, Summa

Megosztás:

Címke: , ,