Az MTA támogatásával létrejött Lendület Családtörténeti és a Károlyi Kutatócsoport együttműködésében két, 18. század közepén németül, illetve olaszul írt napló jelent meg 2019-ben magyar fordításban. Az egyik szerző a spanyol származású, Bécsben nevelkedett Therese Corzan, aki Harruckern Jozefa társalkodónője és bizalmasa volt. A másik író a budai születésű ferences szerzetes, a Harruckern család káplánja, Antonius Hueber. Utóbbi a Harruckern család káplánjaként látta testközelből urai mindennapjait, s töltötte velük 1743-1758 között a nyári hónapokat több ízben Gyulán. Feljegyzései komoly segítséget nyújtottak a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont állandó kiállításának készítői számára is.
A források két szerzőjében a közös, hogy szemtanúi voltak Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságának.
Naplóbejegyzéseik segítségével a magyar arisztokrácia nagykárolyi, gyulai, pesti és bécsi mindennapjaiba, utazásaiba, tagjainak magánéletébe ad bepillantást a két naplóból összeállított kiadvány. Képet kaphatunk azokból a nyilvánosság előtt zajló családi rítusaikba abban az időben, amikor a történészek szerint a családi élet nagy átalakuláson ment át a társadalmi nemek közötti viszonyok, a gyermeknevelés vagy az érzelmek jelentése és kifejezése terén.
A naplórészletekre épülő, A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759) című könyv bevezető tanulmányai részben a közreadott források megértését, részben a naplók szerzőinek megismerését segítik.
A rendkívül izgalmas könyv szolgál alapul Az Urak és szolgálók – Bepillantás a 18. századi arisztokrácia mindennapjaiba című konferencia számára, amelynek előadói a forrásfeldolgozást készítő szakemberek, kiegészülve más, a témával és a korszakkal foglalkozó történészekkel. A május 20-ra hirdetett szakmai rendezvény szervezője a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. A tanácskozásnak nemcsak az a célja, hogy a Károlyi és a Harruckern család mindennapjaiba betekintést nyerjünk, hanem hogy utat nyisson a téma országos és nemzetközi értelmezéséhez és kutatásához is.
A konferenciára elindult a regisztráció. Az eseményre – amelyen a részvétel díjtalan – a muzeum@gyulakult.hu címen lehet jelentkezni május 18-ig.
_leméretezve.jpg "Johann_Georg_Weikert_Nagykárolyi_gróf_Károlyi_Antalné_báró_Harruckern_Jozefa_(1790,_olaj,_vászon,_MNM)_leméretezve")
Urak és szolgálók – Bepillantás a 18. századi arisztokrácia mindennapjaiba c. konferencia
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Stefánia-szárny
- május 20. (péntek)
10:00-11:00 Regisztráció
11:00 A konferenciát megnyitja Liska András, az Erkel Ferenc Területi Múzeum szakmai vezetője és Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának nyugalmazott igazgatója
11:15 Bara Júlia (művészettörténész – BTK Művészettörténeti Intézet): Társasági élet a nagykárolyi Károlyi-kastélyban a 18. században
11:40 Arany Krisztina (főlevéltáros – Magyar Nemzeti Levéltár): Reggeli kávé a pálosok kertjében – Therese Corzan naplójának várostopográfiai vonatkozásai
12:05 Lengyel Nóra (doktorjelölt – ELTK BTK TDI): Az udvariasság és illem nőtörténeti vonatkozásai Therese Corzan naplójában
12:30 Dusnoki-Draskovich József (a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott tanára): A „Madárember” – Egy 18. századi ferences szerzetes személyisége
13:00 Ebédszünet
14:00 Laczlavik György (főlevéltáros – Magyar Nemzeti Levéltár): A Harruckern család levéltára és kutatásának új lehetőségei
14:25 Szilágyi Sándor (történész, tárlatvezető – Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont): Harruckern János György területszervező tevékenysége Békés megyében
14:50 Hozzászólások, vita
15:10 Zárszó
Regisztráció: muzeum@gyulakult.hu
A Lendület Családtörténeti Kutatócsoport az MTA támogatásával jött létre.
Kutatásuk azon a meglátáson alapszik, hogy a premodern társadalomban a mostoha vagy mozaik család – a szülők és gyermekek biztonságos és meghitt közösségéről alkotott idealizált kép ellenére – sokkal gyakoribb volt, mint a mai társadalomban, miközben a ma kapcsán a családok válságáról és diverzifikációjáról szokás beszélni. Ma a válások, régen pedig az elhunyt családtagok pótlása miatt az emberek nagy része gyermekként vagy szülőként összetett családban élt.
A kutatócsoport történészei, történeti demográfusai, irodalomtörténészei, történeti néprajzosai és művészettörténészei árnyalni igyekeznek azt a sematikus nézetet, hogy az „abnormális” családformációk konfliktusokkal, negatív érzelmekkel és gonosz mostohákkal voltak terheltek.
