Ilyen gyorsan még színház nem épült fel, mint a Gyulai Várszínház

2023. január 12. 16:49 | Such Tamás

Szemelvények a Gyulai Várszínház történetéből címmel folytatódott szerdán az Erkel Ferenc Múzeum – Múzeumi Szabadegyetem programja, az Almásy-kastély Látogatóközpont báltermében. Az előadás előtt Horváth-Nagy Adrienn néprajzos-muzeológussal beszélgettünk telefonon.

– Nagyon nehéz egyetlen egy előadás keretében a várszínház történetéről beszélni – mondta Horváth-Nagy Adrienn. – Amit először is fontos megemlítenünk, hogy 1746. június 13-án, a Wenckheim-kastélyban (ma Almásy) zajlott Magyarország első kastélybeli színdarabja, a Parasztlakodalom. A szerző Hueber Antonius, a grófi család udvari papja volt.

Néhány évtizedet lépve, egy fennmaradt, 1818-1845 közötti időszakot átölelő színházi jegyzőkönyvben azt olvashatjuk, hogy id. Erkel József és fia, Erkel József jó néhány darab muzsikáját szerezték, amelyeket a kastélyban mutattak be. (Nem mellesleg id. Erkel József felelt a grófi gyermekek zenei neveltetéséért).

A 19. század végén, a város egyik legnépszerűbb vendéglője, a Korona (melynek a helyén a 2008-ban bezárt, száz évig kiválóan funkcionáló 1-es iskola pulzált). Nem véletlen volt közkedvelt az étterem, hiszen az udvarán felállított sátorban színházi előadásokat tartottak. Majd az 1940-es évektől a „csepűrágók” visszabútoroztak kastélykertbe.

 

Varga-Nagy Adrienn – Forrás: Gyulakult

 

Hozzáfűzte, a hatvanas évek elején Miszlay István, a Békés Megyei Jókai Színház népszerű főrendezője egy csudálatos elképzeléssel lépett a gyulai városvezetés elé. A színházi szakember a nyugati útjain szerzett tapasztalataiból merítve, megálmodta a várszínházat. Természetesen a város tárt karokkal fogadta az ötletet, azért is főleg, mert akkoriban keresték a vár funkcióját. „Ilyen gyorsan még színház nem épült fel” – vált szállóigévé.

Az első előadás, amit a tökéletes atmoszférájú környezetben bemutattak: Victor Hugo Hernani című darabja volt. Egy ideig a várat a történelmi drámák helyszíneként értelmeztek, hiszen adva volt a keret, ráadásul a műfajt meghatározta az építészeti környezet.

A békéscsabai születésű Sík Ferenc 1974-től lett a várszínház művészeti igazgatója. Az intézmény 1978-ban vált önállóvá és ugyanabban az esztendőben mutatták be az azóta már legendássá vált Caligula helytartóját. Az akkori nyarakon a kor színészóriásai akár több napot is eltöltöttek a fürdővárosi, tarkabarka forgatagban. Mi több, számtalan kezdő színész épp a vár deszkáiról lépett fel az országos hírnév misztikus hullámvasútjára.

1995-ben Gedeon Józsefet nevezték ki a várszínház élére, aki hamarosan megnyitotta az intézmény kamaratermét, továbbá máig működő fesztiválokat (Shakespeare, jazz és blues, folk, néptánc stb.) szervezett a várba és környékére.

 

 

Az előadás szimbolikusan az első 50 évadot foglalta össze.

***

A színház igazgatói:

Miszlay István (1963–1974)
Sík Ferenc (1974–1978)
Havasi István (1978–1993)
Csiszár Imre (1994–1995)
Gedeon József (1995–2016)
Varga Marianna (2016–2017)
(dr.) Elek Tibor (2017–)

További programok »

FEL