Soron kívül: Modern Városok Program és felsőoktatás a középpontban

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése soron kívüli ülést tartott kedden a városháza dísztermében. A testület napirendjén szerepelt a Modern Városok Program részeként a városban működő termelőüzemek további fejlődéséhez szükséges, és a meglévő iparterületeket érintő komplex infrastrukturális fejlesztés, valamint a város felsőoktatásának komplex fejlesztése.

 

 

 

Iparterületek fejlesztése

 

Békéscsaba közgyűlése soron kívüli ülésen tárgyalt a Modern Városok Program részeként a városban működő termelőüzemek további fejlődéséhez szükséges, és a meglévő iparterületeket érintő komplex infrastrukturális fejlesztésekről.

Mint az a soron kívüli közgyűlés által tárgyalt előterjesztésben szerepelt, a meglévő iparterületeket érintő komplex infrastrukturális fejlesztésekre közel 2,8 milliárd forint támogatást igényel a város a Modern Városok Program keretéből. Ehhez kérik a Modern Városok Program Bizottság támogató döntését. Ezen felül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) 1,7 milliárd fordítható az ilyen jellegű fejlesztésekre.

A Modern Városok Programban fontos cél a város meglévő iparterületeinek kiszolgálása komplex infrastrukturális fejlesztésekkel. Békéscsaba gazdasága is fejlődik, ez nagy részben köszönhető a városban megtelepedett nagyvállalatoknak. Az önkormányzat azonban saját forrásból nem tudja a növekvő igények szerinti ütemben bővíteni az ipari telepekhez vezető infrastruktúrát.

Békéscsaba lakosságának mintegy 30 százaléka kerékpározik rendszeresen, ami országos szinten is kiemelkedő arány. Ez a fő közlekedési eszköz az iparterületeken dolgozó munkavállalók részére is. Az iparterületek kerékpárúton történő biztonságos megközelíthetősége tehát alapvető fontosságú. A Modem Városok Programjában szereplő békéscsabai fejlesztési igények között ennek megfelelően kiemelkedő szerepet kapott az ipari célra alkalmas területek fejlesztése mellett, a már működő iparterületek jobb megközelíthetősége és infrastrukturális ellátottsága is.

A Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. a Modem Városok Programja keretében belekezdett egy 27 hektáros állami iparterület fejlesztésébe, amely újabb kihívás elé állította az önkormányzatot. A fejlesztési célterület jelenleg sem tömegközlekedéssel, sem kerékpárral, sem gyalogosan nem közelíthető meg.

Az útfejlesztési projekten túl a komplex infrastruktúra-fejlesztési program magában foglal további közterületen megvalósítandó infrastrukturális fejlesztést is: csapadékvíz-elvezetést, parkolóhelyek bővítését, a víz-, szennyvíz- és a közvilágítási hálózat fejlesztését.

A TOP összesen 1,7 milliárdos keretéből valósul meg a Lencsési út-Építők útja kerékpárút megépítése; kerékpárút, járda és közvilágítás építése az Ipari úton és a Tevan utcában; kerékpárút létesítése a Szabolcs utcán és a Temető soron; kerékpárút a 446-os út mellett, a Kápolna és a Pataky utca között.

A Modern Városok Program keretében, hazai forrásból tervezett beruházások – amelyekhez a támogatást kérik – a következők: az Északi Iparterület kerékpárutas összekötése Gerlával; a fejlesztés alatt álló Állami Iparterület és az Északi iparterület kerékpáros elérhetőségének biztosítása Mezőmegyer és Békéscsaba irányából; az iparterületekhez kapcsolódó csapadékvíz-elvezető hálózat felülvizsgálata; az Északi iparterület csapadékvíz-elvezetése; közműhálózati fejlesztések a Csanádapácai úti iparterületek ellátásához; közforgalom számára nyitott parkoló létesítése a Belvárosi irodaház kiszolgálására; közterületi parkoló fejlesztése a Déli Iparterületen; közlekedési csomópont kialakítása a Szarvasi úton, az Északi Iparterületen.

Nagy Ferenc alpolgármester elmondta, hétfőn volt az előkészítő bizottsági ülés, amelyen átcsoportosítottak 14 millió forintot a csapadék-elvezető-hálózat felülvizsgálatához, miután a Berényi út és a Zsíros utca sarkán a parkoló mellett egy kerékpártároló is lesz, így ott csökken az összeg. Hozzátette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban sikerült véglegesíteni az elfogadást. a mezőmegyeri kerékpárút fejlesztéshez, ami az iparterület megközelítése szempontjából meghatározó.

Takács Péter (LMP) tisztában van vele, hogy ezek költségigényes fejlesztések, ugyanakkor ha jól számolta, akkor egy kerékpárút métere 670 ezer forint. Azzal egyetért, hogy az infrastrukturális fejlesztés nagyon fontos, így a Csaba Metálnál is szükséges a fejlesztés. A képviselő ezzel kapcsolatban érdeklődött, hogy miért szerepel itt egy 10 millió forintos ingatlanvásárlás is.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz) kiemelte, majd egyórás ülésen megfelelően kiveséztük ezeket a fejlesztéseket. A frakcióvezető szerint abszolút pozitív a rugalmasság, amit ezek a fejlesztések hordoznak, és amit Kósa Lajos miniszter is képvisel. Hozzátette, a bizottság 5 igen és 2 tartózkodás mellett támogatta a projektet, mert a legfontosabb, hogy megépüljenek a létesítmények.

Nagy Ferenc alpolgármester kiegészítésként hozzátette, azért is drága a fejlesztés, mert a kerékpárutakat érintő fejlesztésben a vasútvonalat és a 47. sz. utat is ki kell kerülni. Hozzátette, ezért drágább a kivitelezés, de ez egy becslés, bízik benne, hogy belefér ebbe az összegbe.

Tímár Ella (Fidesz) kifejezetten örül ennek a fejlesztésnek, mert helyi vállalkozásokat segít és ez egy 4,5 milliárdos fejlesztés, ami a belvárost is érinti. Javaslattal is élt, hiszen a belvárosi irodaház is kap parkolókat, ami elég sok vállalkozást érint, de ezzel együtt a működési költségek is nőnek. Hozzátette: nehéz dolga lehet a városnak, ha folyamatosan a működésre kell szánni a költségvetésből.

A képviselő-testület egyhangúlag, 11 igennel elfogadta az előterjesztést.

 

A békéscsabai felsőoktatás komplex fejlesztése

 

A békéscsabai felsőoktatás helyzetével kapcsolatban meghatározott várospolitikai cél, hogy Békéscsabán egy stabil működést biztosító fenntartóval a felsőoktatási intézmény hosszú távon megmaradjon és fejlődjön.

Mint az ismert, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karának békéscsabai Gazdasági Campusa február 1-jétől a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő Gál Ferenc Főiskola Gazdasági Karaként működik tovább.

A Modern Városok Programban a város Békéscsaba felsőoktatásának komplex fejlesztését tervezi. A soron kívüli közgyűlést azért hívták össze, mert az ehhez szükséges projektek kormányzati döntéshozatalának mihamarabbi előkészítése érdekében, legkésőbb február közepéig szükséges az előterjesztésben bemutatott nyilatkozatok aláírt példányát megküldeni a projekt főfelelőséhez.

A békéscsabai felsőoktatás komplex fejlesztésére az MVP keretében több mint 3,5 milliárd forintot igényel a város 2018 és 2020 között. A fejlesztés alatt fontos célkitűzés, hogy a karon megszerezett valamennyi, különböző szintű végzettséggel a munkaerőpiacon jól hasznosítható tudást szerezzenek a hallgatók. Szem előtt tartják a már aktívan dolgozó diplomások szakirányú továbbképzését, és a munkaerőpiac elvárásainak való egyre magasabb minőségű megfelelést, a képzés, a továbbképzés, az élethosszig tartó tanulás támogatását új képzési formák bevezetésével.

A békéscsabai kar képzési portfóliójának fejlesztésénél a gazdasági irányultság, a közgazdászképzés marad a bázis. A későbbiekben fontosabb szerepet szánnak az informatikai képzéseknek és új szakok indítását is tervezik, figyelembe véve a helyi gazdasági szereplők igényeit.

Az oktatáspolitikai célok megvalósítása érdekében a következő infrastrukturális fejlesztéseket tervezik: a főiskola épületének felújítása, a tornaterem épületének felújítása, egyéb infrastrukturális fejlesztések (például parkolók, gyalogos felületek, sportpályák felújítása), valamint az eszközbeszerzések.

Szarvas Péter kiemelte, mindannyiunk számára tudott, hogy a SZIE volt a fenntartó, viszont ez volt a legkisebb egység, így nem minden esetben fókuszált a campus fejlesztésére. Egy éve már volt szó a fejlesztésről, azóta odáig jutott az ügy, hogy megtörtént a fenntartóváltás. Szükséges, de nem elégséges feltétel, mert több területen előre kell lépni. Hozzátette: a csabai campus területén két PPP-fejlesztésen lévő terhet is levett a kormány, jelenleg a nagyelőadó és a könyvtár épületén nincs teher, de van terv a további tehermentesítésről is. Hangsúlyozta, fontosnak tartották azt is, hogy a vonzerőt növeljük az infrastruktúra növelésével, a sportcsarnok, utak, parkolók, járdák felújításával, hogy a látogatók, az érkező diákok pozitív képet kapjanak. A jelenlegi szakok mellett új képzéseket is kell indítani, például informatikai képzéseket, további egyetemekkel együttműködést indítani, nappali és levelezős szakon, főként a nyomdai képzések területén. A városvezető bízik abban, hogy ezekhez szükségesek a források, bízik abban, hogy támogató döntést hoz a kormány, a remények szerint eredményesek lesznek a tárgyalások, a fejlesztések pedig elindulhatnak 2019 őszén. Hozzáfűzte, szeretnék elérni, hogy nyolcszázra nőjön a diákok száma.

Miklós Attila (MSZP) szerint fontos, hogy a békéscsabai felsőoktatás helyzete rendeződni látszik, a fenntartóváltás már érett, Gödöllő nem volt megfelelő partner, nem vették komolyan a csabai kart. A képviselő reményei szerint az új fenntartó szívügyének érzi majd a campust, mert ez nagyon fontos a megyének is. Hozzátette, a leépítés látszódik a tanulók létszámából is, de ez akár már jövőre is megnőhet majd. Az MSZP képviselője nem akarta ismételni a véleményét az MVP-vel kapcsolatban, fenntartja, ha bármi megvalósul, akkor elhiszi, hogy eljut a forrás Békéscsabára.

Takács Péter (LMP) megjegyezte, két egyetemmel folytak tárgyalások, de a Gál Ferenc Főiskola volt fogékony a közös folytatásra. Kiemelte, az előterjesztés pozitív oldala az infrastruktúra fejlesztése, amit a kormány el is fog fogadni. Kérdésében felvetette, hogy a város korábban elindított közösségi főiskolai terveivel mi lesz a jövőben.

Szarvas Péter polgármester válaszában elmondta, az EMMI-vel folytatott tárgyalás során nem látták megfelelő kibontakozásnak a közösségi főiskola megoldását. Érdeklődtek, hogy hol működik a modell, erről pedig nem szereztek jó tapasztalatokat. Hozzátette, ez a váltás ad lehetőséget a fejlődésre.

Kiss Tibor alpolgármester megköszönte mindenkinek a munkáját, aki részt vett az előkészítő munkában. Kiemelte, fontos, hogy jött ez a mentőöv, mert a békéscsabai képzés megszűnt volna, ha a SZIE-n múlik. Megjegyezte, ebbe nem nyugodtak bele, végig jártuk az utat, és szerencsére siker koronázza a kezdeményezést. Miklós Attila kérdésére válaszolva hangsúlyozta, nehéz bevezetni az új képzési struktúrát, ami nem megy majd egyik napról a másikra.

Takács Péter (LMP) pontosította Kiss Tibor alpolgármester hozzászólását, hiszen a SZIE akkor partner volt, amikor le kellett hívni bizonyos összegeket egy-egy tanulmányhoz. Leszögezte, támogatja azt is, hogy a közösségi főiskola tervei nem valósulnak meg.

Bíró Csaba (Fidesz) kiemelte, a KIOS-bizottság támogatta az előterjesztését, ráadásul egyházi fenntartásba kerül, ami megnyugtató. A PPP-teher levételét illetően kiemelte, hogy mennyit segít a kormány.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz) hozzáfűzte, a bizottság 7 igennel támogatta az előterjesztést.

A képviselő-testület egyhangúlag, 11 igennel elfogadta az előterjesztést.

 

Megosztás:

Címke: , , , , , , ,