A békéscsabai képviselő-testület a menetrendtől eltérően nem szeptemberben, hanem augusztus 23-án tartotta ülését – soron kívül. A halaszthatatlan ügyek között beruházásokról és a balatonszárszói üdülő értékesítéséről is szó volt.
Az ülés elején esküt tett a testület új tagja, Paláncz György (Fidesz-KDNP), akit július 22-én választottak meg a jelenleg országgyűlési képviselői feladatokat ellátó Herczeg Tamás helyére.
A közgyűlésen eredetileg zárt ülésen tárgyalták volna az utóbbi időben sokat vitatott, balatonszárszói üdülő eladásával kapcsolatos napirendet, ám Takács Péter (LMP) és Kaposi László (DK) javaslatára a grémium úgy döntött, hogy a nyilvános ülésen tanácskoznak a kérdésről.
Hová kerüljenek a Munkácsy alkotásai alapján készülő szobrok?
Összesen öt, Munkácsy Mihály valamely festménye alapján készülő szobrot helyeznek majd el a jövőben Békéscsabán, a Munkácsy-negyed projekt részeként. A szobrokra pályázatot írtak ki, amelyeket zsűri bírál majd. Munkácsy Mihály bronzból készült szobra a múzeum lépcsősorára kerülne, míg a szintén bronz Ásító inas a Derkovits soron, a kishídnál kapna helyet. A rőzsehordó nő az Aradi vértanúk ligetében lesz, míg egy úgynevezett Public Art alkotás a Beliczey-kúria kertjében foglalhat helyet. Az ötödik, Munkácsy ihlette szobor a Munkácsy Emlékház kertjében kaphat majd helyet. A nyertes alkotásokról váhatóan jövő februárban dönt a grémium.
Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy A rőzsehordó nő esetében korábban kérték, hogy vizsgálják meg a Széchenyi ligetet, mint lehetséges helyszínt. Azt kérdezte, miért mégis az Aradi vértanúk ligete a helyszín? Az Ásító inas esetében merült-e már fel alternatív helyszín? A sétáló utcán lehet-e szobor? – sorolta kérdéseit a képviselő.
Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vezetője elmondta, hogy A rőzsehordó nő esetében az Aradi vértanúk ligete központibb hely, ezért a zsűri egyértelműen emellett voksolt. Mint mondta, a helyszíneket a korábbi, közgyűlési határozat figyelembevételével határozták meg. Arról is tájékoztatott, hogy Az ásító inas esetében másik helyszínt is vizsgáltak, amely az Árpád sor felől lett volna, de oda a kacsa család szobra kerül majd. Hozzátette: egyértelműen le lett határolva a projektterület, ezért a sétálóutcán nem lehet a pályázat részeként műalkotást elhelyezni.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) a polgármester anyaghasználatról feltett kérdésére arról tájékoztatott: a művészek is egyetértettek abban, hogy időjárás és időtálló anyagból kell készülniük az alkotásoknak. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok birtokba vették a bevárosban megépült stéget, de kérte, hogy legyen kihelyezve még több kuka, azok ugyanis állandóan tele vannak, illetve javasolt egy figyelmeztető táblát is, hogy mindenki el tudjon férni arra közlekedve.
Takács Péter (LMP) szerint a Széchenyi ligetben kellene még műalkotást elhelyezni, hiszen az is a Munkácsy-negyed szerves része, turistacsalogató lehetne.
Az előterjesztést 13 igennel szavazták meg.
Folyószámlahitelt vesz fel a Városgazdálkodási Kft.
A Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. a társaság zavartalan pénzügyi működéséhez folyószámlahitelt kíván igénybe venni. A vállalkozás fő tevékenységének szezonalitása miatt költségei többsége a nyári és őszi hónapokban merül fel, a működéshez kapott támogatás összege viszont havi egyenlő részletekben folyik be. Havi szinten a bevétel és költség egyenlőtlen aránya miatt felmerülő átmeneti likviditási probléma elkerülésére szükséges a hitel felvétele, 10 millió forint értékben.
A polgármester a vita elején megjegyezte: eddig nem lett bemutatva, hogy a nyári hónapokban likviditási problémája lehet a cégnek. Mint mondta, a kft. havonta kap támogatást. Szarvas Péter (független) szerint világos, hogy nyáron a fűnyírás miatt személyi és dologi költségek jelentkeztek, ám továbbra is szükségesnek látta a részletes kimutatás elkészítését.
Kaposi László (DK) a cég felügyelőbizottságának tagjaként azt mondta, az üléseken eddig arról volt szó, hogy a kft. tartani tudja a pénzügyi tervezetet, egyúttal jelezte, hogy ő sem látott részletes adatokat arról, hogyan alakul a társaság költsévetése.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint ha a fűnyírást korábban végző Lián Kft.-nek is hagytak jóvá forrást, akkor a saját cégnek is kellene. Jelezte: dömping munka van, emiatt van szükség a pénzre. Az alpolgármester hozzáfűzte azt is, hogy a kft. most még csak füvet nyír, de ha lesz más munka, abból is lesz pénz, ezért pozitívan kellene hozzáállni a kérdéshez.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint a fűnyírás csak egy része a cég tevékenységének, az üdülők fenntartása is az ő dolguk. Mint mondta, induló cégről van szó, gépeket kellett venni, de egyre jobban végzik a dolgukat. Arra emlékeztetett, hogy a városnak is folyamatosan likviditási hitelre van szüksége.
Uhljár Erik, a kft. vezetője kérdésre arról tájékoztatott, hogy a legtöbb forrás az önkormányzattól származik, amelyet egyenlő részletekben kapnak, ám a kiadásaik haranggörbét formáznak. Mint mondta, jelenleg a gyermeküdültetést kell kifizetniük, de nem tudják, miből, ezért lenne szükség a forrásra.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) megjegyezte: a hitelfelvétel biztonságot jelentene, minden évben beszámolót kell készíteni, így látni a számokat, folyamatos a kontroll.
A grémium az előterjesztést 11 igen és 2 tartózkodás ellenében fogadta el.
Eldőlt: Nem a "Közgé üdülőt" adják el
Egy korábbi, közgyűlési döntés nyomán a grémium két, önkormányzati tulajdonú ingatlan elárverezéséről szólt: az egyik a gyomai, a másik a balatonszárszói, úgynevezett Közgé üdülő volt. Utóbbi nagy közfelháborodást keltett, erről szóló cikkeinket erre a linkre kattintva olvashatja, de a 7.TV Híradója is többször foglalkozott a témával:
Időközben felmerült az is, hogy egy másik, Balatonszárszón található ingatlant értékesít az önkormányzat, amely szintén saját tulajdonban van, bár alapterülete és értéke is kevesebb.
Szarvas Péter (független) az augusztusi, soron kívüli ülésen megjegyezte, hogy az önkormányzatnak szüksége van az ingatlaneladásból származó bevételekre. Hozzátette: a két szárszói ingatlan között nagy a különbség, látszik, hogy milyen a kettő finanszírozása, milyen a vagyonértékelés és az is, hogy egyik ingatlanra sem volt nagy a ráfordítás.
Kaposi László (DK) arra emlékeztetett, hogy a költségvetésben már tervezve volt az ingatlanértékesítés. Véleménye szerint az, hogy a város idáig jutott, nem az utóbbi két-három év, hanem hosszú idő eredménye. "El kell árverezni a családi ezüstöt, pedig kötelesek lettünk volna gondozni az ingatlant, törekedni kellett volna rá, hogy vigyázzunk rá és versenyképes ingatlant kellett volna fejleszteni belőle." – idézte Miklós Attila korábban elhangzott szavait.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy ezek az ingatlanok oktatási intézményekhez tartoztak, itt üdültek a gyerekek. Változtak a körülmények, a város pedig mindent megtett az ingatlanok karbantartásáért, hiszen az iskolafenttartás elkerült az önkormányzattól, nem azé a feladat, hogy az üdülőket élettel töltse meg. Arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi és a következő fejlesztési ciklusban százmilliárdos nagyságrendű beruházások valósulnak meg Békéscsabán, az önrészeket valamilyen módon finanszírozni kell.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, hogy a másik, kisebb üdülő felértékelését ő javasolta, hogy össze lehessen hasonlítani a kettőt. Mint mondta, az üdülőértékesítés inkább érzelmi kérdés, biztos, hogy a másik esetében is lesznek lakossági észrevételek. Megjegyezte azt is, hogy a vagyoni bevételek fontos részét képezik a költségvetési egyensúlynak. 1,3 milliárdos önként vállalt feladata van az önkormányzatnak, ehhez kellenek a bevételek. A fejlesztések önerejére is kell a forrás. Hozzátette: nem hanyag kezelésről van szó, a vendégéjszakák számáról, felújításokról például folyamatosan volt beszámoló. A tanácsnok szerint eddig is veszteséges volt az üdülő, de konkrét javaslatokat soha nem hallottak arra, hogyan lehetne nyereségessé tenni.
Kaposi László (DK) megjegyezte, hogy az önerőt hitelből kell teljesíteni a beruházásokhoz. Véleménye szerint az önkormányzatok olyan helyzetbe kerülnek, hogy újrahalomázzák a hiteleiket és arra kényszerülnek, hogy nagyértékű ingatlanokat értékesítsenek. Úgy vélte: az elsődleges feladat az lett volna, hogy megőrizzék az ingatlan állagát, nem hiszi el, hogy nem lehet a Balaton mellett nyereségesen működtetni egy ilyen ingatlant.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy ez egy diáktábor, iskolai üdülő, nem egy patinás szálló, amit hagytak lepusztulni. Évek óta nem az önkormányzat használta, a diákság már nem hozzájuk tartozik.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint soha nem volt túlzó vagy herdáló a város költségvetése, mint mondta, akkor herdálnának, ha nulla lenne a vagyonképződés, ez pedig nem igaz. Működési hitelt még nem, de likviditásit vettek fel. A rendszerváltástól az állami vagyon egy része az államnál, más része az önkormányzatnál maradt olyan állapotban, amilyenben. Hozzátette: uniós és kormányzati forrásból olyan fejlesztéseket hajtanak végre Békéscsabán, amelyekre máskor nem lesz lehetőség. Véleménye szerint dicséret illeti azokat, akik részt vettek a munkacsoportokban, előkészítő munkákban, mert még egy projektet sem kellett visszaadni.
Szarvas Péter (független) megjegyezte, hogy a gyermeküdültetés nem kötelező feladat. Mindkét ingatlan veszteséggel üzemeltethető, mind a kettőre sokat kellene költeni (hozzávetőlegesen több mint 100 millió forintot), amelyre jelenleg nem tudnak forrást biztosítani. A polgármester hozzátette: az egyik ingatlant muszáj eladni. Kijelentette: a Jókai utcai épület a gyermeküdültetés egyik bázisa, komoly irodalomtörténeti esemény is fűződik hozzá, hiszen korábban a Makai család villája volt, ahol József Attila másfél évig élt.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) szerint is teljesíteni kell a bevételi előirányzatokat, hiszen a befolyó forintok valamilyen fejlesztéseket gyarapítják. Mint mondta, a másik ingatlan értékesítését támogatja, nem a "Közgé üdülőét", ugyanis valamelyik ingatlant értékesíteni kell. A "Közgé üdülőbe" diákok generációi nyaraltak, szülők pénze került bele - zárta sorait a képviselő.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) C változatra tett javaslatot, miszerint az önkormányzat ne értékesítse az üdülőket, és vizsgálja meg, hogyan lehet ezeket hasznosítani.
A polgármester szerint számolni kell azzal, hogy idén senki sem veszi meg egyik üdülőt sem. A gyomait 15 millió forintért árverezték volna el, de nem kelt el, ezért amellett van, hogy az egyik épületet mindenképpen adják el.
Bíró Csaba módosító javaslata 7 igen, 1 nem, 5 tartózkodás mellett nem kapta meg a szükséges többséget.
Az A változat, miszerint a "Közgé üdülőt" értékesítsék, 2 igen, 5 nem, 6 tartózkodás mellett nem kapta meg a szükséges többséget.
A B változat, miszerint a balatonszárszói, Jókai utcai ingatlant értékesítsék, 9 igen, 2 nem, 2 tartózkodással kapta meg a szükséges többséget. Dr. Ferenczi Attila javaslatát, miszerint december 31. legyen a határidő és a Közgé üdülő kezelését az iskola egyik alapítványának adják át, 11 igennel, 2 tartózkodással fogadták el.
