A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ismét érezhetően emelkedik az itthon kibocsátott bankkártyák száma: az első negyedév végén 10,134 millió fizetési kártya volt forgalomban az országban, 2,4 százalékkal – közel 236 ezerrel – több, mint egy évvel korábban.
A növekedés elsősorban a lakossági kártyák számának emelkedésével magyarázható: ezek száma 210 ezerrel nőtt az első negyedév végéig számított tizenkét hónap alatt, és elérte a 9,338 milliót. A forgalomban lévő üzleti (vállalkozói) kártyák száma arányaiban nagyobb mértékben, 3,3 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 796 ezer darabot március végén: ez azt jelenti, hogy éves alapon 25 ezres növekmény keletkezett. A hitelkártyáknál viszont minimális, nem egészen 13 ezer darabos bővülést mutatott ki az MNB, így a hitelkerettel ellátott plasztikok száma 1,115 ezret ért el az első negyedév végén. Annak tükrében viszont, hogy az itthon kibocsátott hitelkártyák száma az utóbbi években lassan, de szinte folyamatosan csökkent, ez nem is olyan rossz eredmény. Igaz, a hitelkártyák súlya még mindig csökken a piacon: március végén az összes itthon kibocsátott kártya 11 százalékát adták, miközben négy évvel korábban még 13 százalék felett járt a részesedésük.
A bankszámlák száma ugyanakkor közel sem nőtt akkora mértékben, mint a plasztikoké: a valamivel több mint 11 millió itthon vezetett fizetési számla nagyjából 133 ezerrel volt több a 2023 márciusában nyilvántartott 10,879 milliónál.
Az MNB adatai szerint ugrásszerűen nő a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma: a 2024 első negyedévének végéig számított tizenkét hónap alatt 30,5 százalékkal, 2,453 millióra nőtt,
így az okostelefonok egyre többször válthatják ki a plasztiklapokat a vásárlási műveleteknél.
Az első negyedévben nagyjából 7,2 millió itthon kibocsátott kártyával hajtottak végre vásárlási tranzakciót, tehát elég magas az egyáltalán nem vagy csak alkalomszerűen használt plasztikok aránya. (Ennek részben az lehet az oka, hogy a több számlát is vezető és több kártyával is rendelkező kártyabirtokosok csak az egyik plasztikot használják rendszeresen.)
A belföldi kártyás vásárlási forgalom egyébként 8,3 százalékkal nőtt 2024 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, miközben az egy tranzakcióra jutó érték csökkent. A külföldi kártyás vásárlási forgalom viszont jóval gyorsabban, közel 26 százalékkal emelkedett, ami a határon átnyúló vásárlási műveletek értékének gyors növekedésével magyarázható.
Forrás: Világgazdaság
