Juhász Zoltán igazgató felidézte: 1896. április 20-án, 130 évvel ezelőtt hunyt el Réthy Pál, a békéscsabai kórház alapítója, a helyi egészségügy megalapozója és fejlesztője.
Az ő tiszteletére tartott előadás középpontjában az orvos élete, a Schlotterbeck család históriája, valamint a csabai kórház megszületésének története állt. Réthy Pál ugyanis eredetileg Schlotterbeck Pál néven született. A programon szó esett a korabeli járványidőszakokról is, valamint arról, hogy az orvos kiemelten foglalkozott az elesett, nincstelen emberek sorsával.
Réthy Pál Szarvason kezdte tanulmányait, majd a mezőberényi gimnáziumból Pozsonyba került bölcsészhallgatónak. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1836-ban szerzett diplomát, később pedig Csabán lett főorvos.
Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul is beszélt, ezért a helyiek bizalommal fordultak hozzá. Sokat tett a község közegészségügyi és járványügyi szervezetének megalapozásáért, emellett különösen fontosnak tartotta az elesett, nincstelen emberek támogatását.
Szociális érzékenysége vezette akkor is, amikor kezdeményezte egy, a szegényeket ápoló kórintézet felállítását. Az intézmény létrehozásához az evangélikus egyház bevonásával gyűjtést szervezett. Legmaradandóbb tette a csabai kórház megalapítása volt: 1847-ben, a Körösön túli szőlőskertekben álló csőszház átépítésével hozta létre az első ispotálykórházat, az intézmény első betegét 1864-ben vették fel.
Az 1876-ban kitört kolerajárvány idején tanúsított önfeláldozó munkájáért Békés vármegye főorvosa lett. Jelentős szerepet vállalt a rendkívül magas csecsemőhalandóság visszaszorításában, megszervezte a bábák képzését, valamint aktívan támogatta a himlőoltás minél szélesebb körű alkalmazását a vármegyében pusztító járvány megfékezése érdekében.
Munkásságát 1882-ben királyi elismeréssel jutalmazták: megkapta a koronás arany érdemkeresztet.
