Ukrajna és Oroszország a nemzetközi acélkereskedelem mintegy tíz százalékát adja. Pénteken az EU az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel együtt további büntetőintézkedésekről állapodott meg Oroszországgal szemben.
– Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata szerint az új uniós szankciócsomag egyebek mellett előírja az Orosz Föderációból származó „alapvető vas- és acélágazati termékek” importjának tilalmát – közölte le a Világgazdaság.
Az indiai acélipari szakértő feltételezése szerint a világ két legnagyobb acéltermelője, Kína és India pótolni tudja a kieső kínálatot. India eddig acélexportjának több mint harmadát értékesítette Európában.
Az ICRA indiai hitelminősítő intézet acélszakértője szerint a világ két legnagyobb acéltermelője, Kína és India pótolni tudja a kieső kínálatot. India eddig acélexportjának több mint harmadát értékesítette Európában. A Német Acélkereskedelmi Szövetség (BDS) azonban szkeptikus a távol-keleti acélszállításokkal kapcsolatban.
– A szállítási díjak világszerte többszörösére emelkedtek, ami a távoli régiókból történő szállítást kevésbé jövedelmezővé tette – mondta Oliver Ellermann, a BDS igazgatótanácsának tagja. Az EU-ban évente felhasznált 150 millió tonna acél 20 százalékát importálják, ennek 40 százaléka Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból származik. Az acélárak Németországban már eddig is nagymértékben emelkedtek.
Az építőiparban használt acélháló ára például 72 százalékkal emelkedett 2021 őszéhez képest. A betonacél 46 százalékkal lett drágább.
Forrás: Világgazdaság
