Régi idők karácsonya – így ünnepeltek elődeink egykoron

2020. december 24. 17:14 | Vincze Attila

Milyen volt az ünnepi készülődés száz évvel ezelőtt és az azt követő évtizedekben? Milyen hagyományokat követtek a paraszti családok karácsony táján? Hogyan alakult át az ünnep fogalma a második világháború után?

Alma, dió, fokhagyma és méz. Csak néhány olyan étel, amely a régmúltban a Kárpát-medencében élő paraszti családok karácsonyi asztalára került. Újkígyóson, mint szerte a Kárpát-medencében, a karácsonyi asztal terítése már Luca napján elkezdődött azzal, hogy a korábban betakarított termények közül néhányat az asztal alá helyeztek. A mélyen vallásos, paraszti családok tagjai karácsony előtt, Ádám és Éva napján szigorú böjtöt tartottak, az asztalra tett ételeknek pedig megvolt a maguk szakrális, szimbolikus jelentése.

– Itt a tiszta szobában fogyasztották el a karácsonyi asztalról ezeket a terményeket, mégpedig úgy, hogy a fokhagymagerezdet, a dióbelet, az almaszeletkét is mézbe mártották, ami a család összetartozásának a megidézése volt, vagyis az egy tőről fakadtság, tulajdonképpen az Istenképűsége az embernek, ami elvész a bűnnel, és visszatér Jézus Krisztusban, mint az új Ádámban – mondta Harangozó Imre, néprajzkutató.

Érdekesség, hogy a karácsonyfaállítás és az ajándékozás nem volt szokás a paraszti világban, ezek inkább csak később, a polgárosodás idején terjedtek el.

A második világháború jelentett egy váltást a karácsony ünneplésének magyarországi történetében – mondja Ugrai Gábor békéscsabai történelemtanár. Amíg a háborút megelőző keresztény Horthy-rendszer még a karácsony vallásos jellegét hangsúlyozta, addig 1948 után Rákosiék már csak a szeretet és a béke ünnepeként tekintettek rá.

– Az állam próbálta a karácsony vallási jellegét eltüntetni, a családoknál ez nem nagyon működött, az én szüleim és nagyon sokan itt Békéscsabán, otthon Jézus születését ünnepelték, az újságokban viszont nem erről olvastak, a különböző brigádgyűléseken nem erről volt szó, de a szívükben szerintem ez volt – hangsúlyozta a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola történelemtanára.

A kommunista érában, de még később, a Kádár-rendszerben is jellemző volt az áruhiány, így a karácsony akkoriban még nem volt ennyire vásárlásközpontú. Nagyon sokáig elképzelhetetlen volt például, hogy narancsot vagy banánt lehessen venni a boltokban. Az ajándékozás is teljesen más célt szolgált, mint mostanság.

– Ha a gyereknek kellett mondjuk egy nadrág vagy egy cipő, azt próbálták karácsonyra időzíteni, nem úgy, mint manapság és a gyerek akkor örült, mert nadrágja is volt, és persze örült, mert a Jézuska is hozott valamit – fogalmazott.

A mai, globalizált ünnep a nyolcvanas évek második felétől, de különösen a rendszerváltás után alakult ki hazánkban. Manapság az internet és a bevásárlóközpontok korában nincs az az ajándék, amit ne lehetne beszerezni, de mindig érdemes emlékeztetni magunkat arra, mi a karácsony valódi lényege: a legfontosabb, hogy ilyenkor újra együtt legyen a család.

További programok »

Itthon

Jakab: „A békési melós 140 ezerrel kap kevesebbet, mint a fővárosi kollégája”

Egy Békés megyei munkája is ér annyit, mint bárki másé Európában címmel tartott sajtótájékoztatót hétfő délután, a békéscsabai Petőfi ligetben Jakab Péter, az előválasztás miniszterelnök-jelöltje, és Stummer János országgyűlési képviselő, aki az ellenzéki előválasztáson Békés megye 1. számú választókerületében indul.
2021. június 21. 17:02
FEL